Hehe. Újból és újból és újból visszatérő álom. http://vizpartifejlesztesek.blog.hu/2012/10/03/uszo_koloniakat_hozna_letre_a_paypal_atyja#comment-form
19:46 Délelőtt persze piacoztunk, ez Ráckevén szerdán, szombaton kötelező, bontott házityúkkal meg gyümölccsel, zöldséggel tértünk haza. J remek levest főzött belőle, miközben kivittem a szemetet le is fényképeztem odakintről ahogy dolgozik a konyhaoldalon. Csodás nap volt és a langymeleg estében szinte elképzelhetetlen, hogy holnap elromlik majd az idő. A meteorológia elkötelezte magát amellett, hogy holnap viharos széllel, záporokkal, zivatartokkal megjön a hidegfront és vagy 10 fokkal lesz hidegebb. Kivárjuk a végét aztán elindulunk majd fölfelé a folyón és "téli szállásra" vonulunk. Még megállunk majd a Bak Gyuszinál, volt Vegyterves kollégámnál Dunaharasztiban, nem tudom tudunk e ott éjszakázni, lesz e stabil kikötőhely, ha igen ott megalszunk és csak másnap megyünk tovább. Mondja a TV, hogy Makádnál belefulladt egy horgász, akkor ezért vágtatott erre délután a tűzoltók motorcsónakja. Szomorú dolog én valahogy el se tudom képzelni, hogy tud ilyesmi megtörténni, de mindenki így van ezzel, én magam ismertem három olyan tapasztalt vitorlázót aki belefulladt a Balatonba, szóval a víz nem tréfaság az embernek folyamatosan ápolgatnia kell magában a veszélyérzetet ami a megszokással a rutinnal folyamatosan kopik. Amikor régen beosztottaimnak félévente kötelező munkavédelmi oktatást kellett tartsak mindig azzal intéztem el a dolgot, hogy a legfőbb munkavédelmi eszközünk az agyunk és nagyon legyünk óvatosak amikor valami olyat csinálunk amit még soha nem csináltunk. Ennél csak akkor kell jobban vigyázni, amikor valamit már nagyon sokszor csináltunk. Amúgy hétfőtől horgászati tilalom van ez megkétszerezte a horgászok számát a vízen, talán a nagy akarás is közrejátszott szegény negyvenkilenc éves ember halálában. Ha megkérdezek egy környékbeli pecást van e valami fogás, mindig csak a fejüket csóválják, de ma volt egy kivétel. Ugyanis kedves régi, ugyancsak Vegyterves kolléganőm a Fekete Ica volt a férjével Sanyival látogatóban délelőtt nálunk, a túlparton a Balabán szigeten van házuk és a szomszéduk hozta át őket csónakkal. Na a szomszéd elmondta, hogy 700 kiló felett fog halat évente és már ötödik éve ingyen kapja a horgászjegyet, mert aki 15 kilós ponty felett fog az ha bejelenti és igazolják és visszaengedik a halat, akkor a következő évben nem kell fizetnie. Szóval akkor van aki mégiscsak fog halat. Senki nem akarja elhinni, hogy mi nem horgászunk ilyen tökéletes körülmények között, de engem egyáltalában nem érdekel a dolog. Hogy én órákat üljek a bot mellett... nem passzol az én állandó lüktetéssel teli életritmusomhoz. Utoljára a tengeren horgásztam. Amikor horgonyon álltunk a Mahart tengerjárókkal akkor mindenki pecázott. Kicsit egyszerű volt a készség, 120-as damil, drótelőke, nagy hármashorog valami csalival (legjobb a tintahal csápja) és kész. Az ember mukavédelmi kesztyűvel a kezén fogta a madzagot, ha a hal megrántotta, berántott és kihúzta. Nappal láttam is amikor jön a hal és bekapja. De ha 5 percig nem fogtam semmit akkor már öszecsomagoltam a cájgot, a fene se fog itt várni a kapásra. De akkoriban még olyan halbőség volt a tengerben, hogy ritkán fordult elő ilyesmi.
Tegnap a TM tanácsára felkerestünk nem messze egy borkimérést, nagyon finom borokat vettünk egészen elfogadható áron, ma az egyik, a Cserszegi Fűszeres mellett beszélgettünk vendégeinkkel. Csalós bor, az ember szopogatja az édeskés illatos nedűt és egyszerre csak azt veszi észre, hogy romlik a mozgáskoordinációja. De hát hajón ez se probléma, megebédel és elalszik a dolgozó...hát szóval ma nem sokat alakítottam.