Úgy tűnik rendszerszintű az elalvás. Ma is 7 után ébredtem, egész pontosan 7:07-kor. Viszont ma is friss a reggel, SŐT, körbefagyott a hajó! Ez a szélcsendes hideg ezek szerint altatóan hat rám. (Bár én mindig jól alszom, olyan vagyok mint a kutyám, bármikor képes vagyok ledőlni és azonnal elaludni.)
Na nem valami vastag jégpáncél, éppenhogycsak
és a tat mögött pár méterre már fodrozódik a víz, de azért ez már jég, szóval ha nem is nagyon, de tél van. Bent a hajóban "kellemes" 2,1 °C, odakint a decken - 4,9 °C , de az időjárás bíztató, szél alig és ahogy a túlparton látszik a nap már "tüzesen" süt.
Tegnap délelőtt nekiláttam.a korábban levágott ágakat legallyazni. Nagyon a végét járta már ez a szegény fa. Az ágak legtöbbje, olyan 2 cm átmérő alatt könnyedén letörhető volt. A rajtuk lévő zöldessárga zúzmó pontosan jelezte melyek a kiszáradt ágak. Amikben még volt élet azok nem zúzmósodtak, de amin sok volt a zöldsárga (esetünkben nem az EPH) azok reccsenve törtek. Egy bő óra alatt végeztem a nagyjával, a vastagabbja megy a fűrészbakra és onnan kályhaméretre darabolva a tornácra fedél alá tovább száradni. A tornácon kis átpakolással csináltam nekik helyet. Nagyjából itt tartottam
amikor jött J. hogy telefonált a Sári Pista, megy hajózni, van e kedvünk vele menni. Hát PERSZE! Találkozunk 12:20-kor a szomszéd stégen (ahhoz könnyebb odaállni)
SP aki amúgy a http://www.olcsosetahajo.hupont.hu/ percre pontosan meg is jelent
és irány a "nyílt tenger"!
Lajos utcaszomszéd Karácsonykor se hagyja békén a halakat, BÁR a halászlének valót már kicsit késő kifogni.
SP a kastély előtti stégre hirdette meg 12:30-ra a mai ünnepi, ezért ingyenes sétahajózást, aki akar jöhet! Kivártuk az dőpontot, de nem volt nagy sikere az akciónak senki nem jött,
ezért a város felé indultunk.
SP barátságos kiskutyája persze nem hagyja a gazdáját egy lépésre se egyedül, de J ölébe azért felkéredzkedik.
Kiérve a parti, piactéri sétányhoz megállunk a városi stégnél és kiabálunk a sétálóknak, hogy lehet jönni "ingyencsónakázni". Az elsők inkább menekülnek, szerintem el se akarják hinni, valami csapdát sejtenek, de néhány kisgyerek felbátorodik, odajönnek és hangosan kiabálva, "GYERTEK, INGYEN VAN!!" hívják a szülőket is, így aztán csak megtelik a hajó.
Az ott jobbra a jövő hajóépítője, a kezében most is ott a karácsonyi ajándék akkus fúrógép.
Minden gyerek kormányozhat, nyomhatja a dudát, az a pirosdzsekis kisfiú a legélénkebb, kevésbé "bújós" mint a lányok,
nagyon hamar felbátorodik, ki akar próbálni mindent, ennek a Pici kutya nem nagyon örül, mert rajta is, például, hogy a szemei nem üvegből vannak e.
Eredetileg a Senki és Kerekzátony szigetek megkerülése lett volna a program, de annyira elhatalmasodott a gyerekeken a kormányzási láz, hogy csak cikázunk.
Aztán kikötünk megint, a vendégek köszönik szépen, mindenki további jókat kíván mindenkinek és búcsút intünk kedves utasainknak a piacnál. Irány haza, mert egy picit el is kezdünk fázni.
Pici kutya viszont bizonytalanná vált. A kisfiú megredítette benne az emberekben való feltétlen bizalmat, már hozzám se jön oda ahogy korábban idefelé simogatásért. Nézzétek csak! Látszik a szemében a bizalmatlanság. Na majd elfelejti a kislegényt.
Na megyek felaprítom és behordom az ágak vastagját, Ha lesz kedvem este folytatom az írást, ha nem akkor majd később.
