Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @Omega zero: Köszönöm Omega! (2024.09.18. 02:26) Hétfő.
  • A Tengerész: @Paduc: :) Utólag nem lesz gumis. (2024.09.13. 23:37) Csütörtök.
  • hitvantanyitto.blog.hu: Ezzel kapcsolatban: "viszont SEHOL, még itt a piacgazdaság és a pénz feltalálóinak szülőföldjén s... (2024.09.13. 12:22) Szerda.
  • A Tengerész: @whale: :) Vénségünkre! (2024.09.12. 21:44) Kedd.
  • A Tengerész: @sefotos: Sanyikám EZ IS AZ! Olyan amibe négy fajta SD kártyát is be lehet(ett) dugni. sandberg.hu... (2024.08.29. 23:05) Csütörtök.

Linkblog

Szombat.

2024.09.14. 21:15 :: A Tengerész

Szeptember 3.-én reggel egy bevásárlás meg kévézás (már azoknak akiknek enélkül nem működik az életük)  és sütizés, fagyizás

20150603_185237.jpg

után elhagytuk Galaxidit (a Gooogle Earth szerit Skeletobrachost) és elindultunk következő állomásunk Missolonghi felé.

20150604_005822.jpg

Sajnos a szokásos szembeflaute vagy majdnemflaute, ilyen szélben csak a Balatonon vitorlázunk, ahol pár kilométeres utaink vannak, de ma több mint 50 mérföldet kell megtennünk, ami több mint a Balaton hosszában (1 tmf=1,852km)

skeletobeachos-missalongini_1.png

Napozás parti cementgyár porától messze 

20150604_005940.jpg

Miközben a kapitány éppen ebédet főz. Apró rákok paradicsomos szószban, van valami görög neve is, de elfelejtettem.

20150604_012819.jpg

Elsőre bevallom nem igazán ízlik. (említettem, hogy nem vagyok oda  a halételekért és ebbe  minden vízben élő állat beletartozik {kivéve a rántott tarját előállító sertést}) De egyrészt éhes vagyok, másrészt az ember nem lehet begyepesedett, nyitottnak kell lenni, tehát hagyom az előítéleteimet és egyre jobban ízlik. Nem mondom, hogy a kedvencem lett, de még repetáztam is egy nagy adagot.

 A térképen látszik a Pelponeszoszt a görög félszigettel Pátránál összekötő Antirrio híd, monumentális építmény, már nagyon messziről látszik.

20150604_013111.jpg

De azért a komp is jár. Valószínűleg olcsóbb mint a híd, meg talán a nagyon nehéz járműveket nem is engedik rá a  hídra.

20150604_013828.jpg

 Alatta.20150604_015008.jpg

 Sötétben érünk Missolonghiba. Egy hosszú, sekély vízű bejáraton át kell bóják közt behajózni, a jobboldalt különösen figyelni kell, mert a "zöld"-ön kívül  már csak köldökig ér a víz, felülne a hajó. Elég sivár hely, a többiek elmennek vacsorázni, de én mivel rendesen ebédeltem nem vagyok éhes, maradok a hajón. Különben is lóg az eső lába, semmi kedvem elázni a kocsma meg nincs éppen közel. De szerencsére elkerül bennünket, M aki többek közt amatőr meteorológus megjósolta a varázslatos meteorológiai applikációjából ( ezért kiérdemelte "a hajó leveli békája" nevet), hogy így lesz (én azért felnyitottam a dodgert a bimini elé), nem áztak el a későn hazatérők.

Folytatása következik.

És akkor  a máról. Kemény napom volt.  Szemerkélő esőben kivonultam a stégbejárót deszkázni. Fáj a repedt bordám (Ja ezt még nem írtam meg, beugorva a deckről a cockpitba, még a görög úton megcsúszott a lábam és háttal az asztal peremére estem. Hálistennek nem tört el, de megreccsent egy bordám), az 5 méteres vörösfenyő deszkák dögnehezek, és kevés a hely mozogni, térdelni, hajolgatni. Minden vizes és csúszik, ebben egyensúlyozni... szóval sz@r meló na. Amikor már használható a bejárat, bár még nincs kész abba is hagyom, mert kutyafáradt vagyok.

pict0119_masolata.JPG

Holnap lehet pihenek egy napot, elvégre vasárnap lesz. De hétfőn...hacsak az időjárás nem akadályoz, mert e pillanatban is szakad az eső, befejezem. Már csak három deszkát kell leszabni.

Egy biztos. EZ a vörösfenyő nem fog se elrohadni, se eltörni az én életemben.

pict0120_2.JPG

 A kis katamaránt viszont agyonvágta és a gyékényesbe passzírozta a kidőlő fa.

pict0117_3.JPG

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr418491776

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása