Emléxem amikor édesanyám már 80 felett járt, még a szőnyegeket is fel kellett szedjem a parkettás szobában, mert elbotlott a rojtokban. Miután egyre bizonytalanabb a járásom, nem igazán botlás, mint inkább szédülés vonatkozásában, úgy gondoltam nem várom meg amíg egy téli fagyos éjszakán leszédülök a stégbejáróról a hajóra menet, csinálok egy korlátot a bejáró mellé. De hideg volt, nem volt kedvem ott kint kínlódni vasakkal, meg egyedül macerás is, kell hozzá legalább még egy kéz ( egy "kéz" az tengerészül egy ember, tehát például az egykezes, azaz "single hand" vitorlás verseny az azt jelenti egy ember van a hajón), szóval úgy döntöttem, hogy a kegyelmes miniszterelnök úr jóvoltából a múlt hónapban kapott 13. havi nyugdíjam egy részét korlátba fektetem. Na a kivitelezőnek se volt kedve mínuszokban dolgozni, így tegnap lett meg a korlát. Mondjuk szükség sem volt rá, mert Judit a betegségére tekintettel ragaszkodott hozzá, hogy ne hagyjam magára éjszaka, így bent aludtam a házban amióta volt a nagy éjszakai vérfosás. De most, hogy már egész jól van, bár nagyon berzenkedett, mert megszokta hogy itt vagyok mellette éjszakánként január közepe óta, de azért csak kimentem, mert már nagyon hiányzott a hajónalvás. Meg se fogtam a korlátot kifele menet, mert épp nem is szédültem, meg hideg is volt a vas, de mégiscsak biztonságot adott és fog még remélem sokáig a maradék életemben, mert én csak a hajón szeretek igazán aludni.
Igen ellustultam a téli henyélésben, de lassan majd belelendülök, ma délelőtt kigazoltam az alacsonyabbik ágyásból a tavalyi elszáradt paradicsomot. Nagyon töröm a fejem, hogy kellene még egy teherautó termőföldet rendelni, mert kissé meglappadt az ágyás, szóval nem sok fog maradni a tizenharmadikból dőzsölésre.
Két napja kicseréltem fémre J akkumulátoros Hyundai láncfűrésznek vacak műanyag láncfeszítőjét, mert az első használatok során letört, remek szerszám, de sajnos manapság ha valamit egy eurocenttel olcsóbban lehet előállítani, akkor azt úgy fogják gyártani, még akkor is, ha ettől a termék fele annyit ér. Kipukkadt a téli állásban a biciklim első kereke, szöget nem találtam benne, a lyuk a szelep tövében van, nem tudom lehet e majd ragasztani ott, de miután sehol nem találom a javító saller készletet, pedig emléxem vettem egyet tavaly, viszont találtam egy vadiúj belsőt, úgyhogy kicseréltem a belsőt és el is bringáztam tegnap ennek örömére a Lidlbe bevásárolni.
Ma elültettem... lehet kicsit talán késve is, a paradicsom magokat a télikertbe tálcába keltetni palántának. Szóval elkezdtem a munkás napokat, ma alaposan el is fáradtam.
