Azt hittem a túlságos hőség miatt nincs semmihez energiám, de lehet, hogy nem. Előfordulhat, hogy utolért a korom. Lusta vagyok, semmihez sincs kedvem.
Pedig kellemesen hűvösre fordult az idő. Pár napja reggel kifejezetten hideg volt, a szántóföldön ahol a Sz-el kezdjük a mindennapot, köd hömpölygött előttünk
az utat meg harmat borította.
Szóval csak pihenkélek. Persze a munka azért utolér. Pár napja Icuka beszól, hogy nézzek már ki, mert a hintaágy megint beborult a vízbe a stégről. HOGYAZA!!! Kimegyek... tényleg. Nyilván egy szélroham csinálta, a lerögzített talpak ottmaradtak, de a csőlábakat letépte róluk. Megszűntettem a napellenzőt, ami igazából a vitorla, a lábakat meg lebilincseltem. Ennek két napja, azóta helyén van az ágy.
Ma kiültem és csak bámultam a ragyogást.
Ugyanez felhőkkel.
Namost ez a két kép gyakorlatilag egyszerre készült, de csak a szem képes egyszerre észlelni a gyönyörűséges eget és a csillogó vizet, a fényképezőgép objektívjét át kell hozzá hangolni.
Szóval nulla az aktivitásom, semmi motivációm. Kíváncsian figyelem magam, hova fog ez fajulni. Lehet, hogy ez simán csak az öregség, amit idáig nem vettem valahogy észre.
Ja... még valami. Három éve már hogy ránktámadt a vízen egy részeg földrajztanár. Akik régen olvasnak tán emlékeznek.( https://amapola.blog.hu/2019/09/17/kedd_1729 ) Két napja jött az értesítés, novemberben lesz a bírósági "előkészítő ülés". ( a rendőrség hivatalból nyomozott "víziközlekedés biztonságának veszélyeztetése" tárgyban és ezek szerint az ügyészség vádat is emelt) Hát roppant kíváncsi vagyok.