Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @aiolosz: Köszönöm! Hát még én mennyire örülök neki! Volt egy rossz periódusom, amikor nemcsak az ... (2024.05.03. 07:44) Csütörtök.
  • A Tengerész: @táncoslábú laces: Ja és ha házat lehet akkor tartályt mért nem? videa.hu/videok/film-animacio/haz... (2024.04.27. 02:58) Csütörtök.
  • A Tengerész: @Advocatus Diaboli: Mmmm....annak a perlon zsinórnak egy szála is megtartja a testsúlyomat, de van... (2024.04.27. 02:41) Péntek.
  • A Tengerész: @Édesvíz: Welcome aboard Édesvíz! Hogy az ördögbe bukkantál MOST erre a régi bejegyzésre? (2024.04.19. 01:49) Csütörtök.
  • KAMA3: Hasonló a történet, mikor kihívják az informatikust a céghez, ahol összekuszálódott a rendszer. Cs... (2024.04.17. 10:29) Kedd.

Linkblog

Szerda.

2021.02.24. 17:10 :: A Tengerész

Tegnap este megint elromlott a lábam. Már nem ijedek meg különösebben, bár most nagyon elkezdett fájni, alig tudtam kibicegni a hajóra, különösen a stégbejáróra levezető négy lépcsőfok ment nehezen, aztán be a deckre, le a cockpitba, onnan a szalonba meg még három lépcső. A térdembe elölről belehasító éles fájdalom most is hirtelen jelentkezett, amikor leültem a PC elé este még semmi bajom nem volt, amikor meg fel akartam állni alig sikerült. Viszont reggelre jelentősen enyhült a fájdalom, a szokásos kutyasétáltatás már egész jól ment és a favágás, talicskázás meg teljesen rendberakta.

Szaporodik az anyag.

pict0025_3.JPG

Mondjuk reggel amikor az első fejszecsapást intéztem az aktuális tuskóra, úgy éreztem, hogy ennyi elég is volt. Mintha cserbenhagynának a tagjaim. Minden nehezen hajlik, nem akar mozogni, PÁLNE erőt kifejteni, igazából le kéne ülni. Olyan barátságosan kezd simogatni a Nap. De aztán erőt vettem magamon és legyőztem a kísértést. Valahol a negyedik talicska környékén kezdett felengedni az érzés. Úgy tűnik bemelegedtem. Hatot tűztem ki napi célnak, de nyolc lett belőle, délután egykor befejeztem. Ez a "műszakvége" amikor ilyen fárasztó munkát végzek. Utána egyből lefeküdtem és elaludtam, egy ideje kihagyom az ebédet, illetve valahová délután 5 és 6 közé kitolom, a vacsorát meg többnyire teljesen kihagyom, ha netán mégis éhes leszek, akkor úgy este 10-11 közt eszem egy két falatot. Ágyba éjfél előtt ritkán kerülök, de a TV előtt rendszeresen elalszom tízpercekre. Nem épp "normális" napirend, de nekem megfelel.

Visszatérve a favágásra, mert ez most a fő projekt, ez, ami a képen látszik, olyan negyede, legfeljebb harmada a teljes mennyiségnek, tehát a bő kétharmad még hátra van.(ez nem olyan mint a parlamenti kétharmad, szóval nem a felének az 51 százaléka, ez igazi matek)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr7516438208

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása