Mint a MÉZ! Szóval nem kellett megvárni amíg megcsípi a dér. A másikat, ami ott áll mögötte, tegnap sütöttük meg az is ugyanolyan finom volt.
Ma a háztartási akkumulátortelepekben pótoltam a lefogyott elektrolítszintet ioncserélt vízzel. A téli felkészülés jegyében leengedtem a vizet a napkollektorból és a csatolt bojlerból. Nem számítok már idén olyan intenzív napsütésre ami elég melegvizet termelne az esti zuhanyozáshoz. Ma feltöltöttem az édesvíztankokat, kb 1500 liter kitart közel Karácsonyig. Tegnapelőtt még lezuhanyoztam 32 fokos vízben, de ezt már hűvösnek éreztem. Ugyancsak a téli felkészülés jegyében beraktam a fűtést tegnap a hálókabinban az ágyamba, lehőszigeteltem az ajtót Polifoam lapokkal és papundeklivel és a szekrényekben a nyári ruhákat elraktam hátra, az akasztós rész mögötti polcokra, meg az ágy alatti raktérbe, a télieket meg előre kézhez. Felhúztam egy vastag takarót a vékony nyári pléd helyett és odakészítettem még egy paplant. Kíváncsi vagyok meddig bírom (mármint, hogy milyen külső hőmérsékletig) a fűtetlen hálókabinban, úgy, hogy lefekvés előtt befűtöm villannyal az ágyat. Lefekvéshez immáron flanel pizsamát öltöttem. Ha már nem bírom, akkor átköltözöm aludni a jobban hőszigetelt és fűthető szalonba.
Alighanem érthetetlen miért nem alszom a parton a házban, amit remekül hőszigeteltem (akik régebben olvassák ezt a blogfolyamot, tudják, hogy ez volt az elő dolgom ahogy ideköltöztünk) ahol barátságos meleg van a cserépkályha jóvoltából, bár még nem kellett begyújtani, egyelőre a csatolt télikert melegíti a házat. Magam sem tudom erre a kérdésre a választ, de semmi kedvem hozzá. Talán túl egyszerű lenne. És valahogy úgy érzem cserbenhagynám a hajót.