Emlékeztek még valaki erre?
Gamma (magyar) "logarlőcs". Valamikor 1960 táján vettem a Műszaki Bizományiban használtan és használtam a technikumban, majd végig egész pályafutásom során iskolában munkahelyen, amíg csak meg nem jelentek az elfogadható árú zsebszámológépek. Tegnap meglátogatott a lányom. Csak azért jött haza Németországból egy hatalmas VOLVO kombival, hogy kiürítse a lakását, amit kiad. Viszi a szerszámait, az egyik ipari varrógépét, a terv az, hogy kint csináljon egy saját műhelyt és benne ugyanazt mint itthon, csak egy sokkal kedvezőbb közegben. A selejtezés során bukkant rá a régi kacatjaim közt, ami még legény koromból maradt ott boldogult anyám lakásában amit neki adtam. Ha 60 évig elvolt kidobatlanul, most már maradjon. Majd kidobja aki helyettem fog élni.
"Kivételesen" megint esik az eső, most jöttünk meg Kiskunlacházáról ahova piacra mentünk... volna... de mire odaértünk, már mindenki pakolt, a fűszeres tepertőt lekéstem már elrakták, épp csak pár fej lila hagymát tudtam venni. Medárd nagyon bejött, 10 napja volt és esett, ahogy azóta is minden egyes nap, akkor még 30 napig esni fog. Remek. Már most is rohad a cseresznye a fán. Pedig nagyon készülök a Vilmos napi cseresznyésrétesre.
Nem ezt a képet terveztem. Tegnap délután kutyázás közben kinézek a szomszéd stégre egy gyönyörű szürkegém áll vigyázzban a stégen, mozdulatlanul figyelve a vizet, szemével zsákmány után kutatva, lábánál egy tőkésrécével. Besiettem a fényképezőgépért és óvatosan közelítettem meg a helyszínt, még pont láttam méltóságteljesen szárnyrakapni és ellibbenni. Egészen biztosan nem én riasztottam el, egyszerűen csak elunta az egyhelyben ácsorgást... maradt fotódzkodni a kacsa.
Ők is kedves madaraink. Pár napja reggeli kutyasétáltatásnál hallom "recseg" egy kacsa egy olyan stégen ami csak olyan 20 cm-rel van a vízszint felett. Anyamadár, hat kicsinye a vízben sertepertél a stéglábak körül és csipkedi a pókokat, meg amit csak ők látnak. Anyjuk figyelme megoszlik a család és köztem. Nem teszek hirtelen mozdulatokat, úgy 3-4 métere közelítem meg. Nem fúj riadót, kitartóan adja a nekik minden bizonnyal megnyugtató, rövid reccsenő hangokat folyamatosan csemetéinek, miközben az egyik szemét le nem veszi rólam, de egyelőre úgy ítéli meg, hogy nem jelentek veszélyt. Az egyik rucagyerek megpróbál felugrani a vízből a stégre, de kevés még az ereje hozzá, visszapottyan, olyan 3 hete kelhettek ki a tojásból, még legalább egy hét, hogy sikerüljön a tornamutatvány, a madarak élete gyorsan telik, télre már fel kell nőni nagyra, mert akinek nem sikerül, az pórul jár, esélye sincs a túlélésre, pláne ha egyszer netán olyan igazi, régi típusú kemény tél lesz. Gyönyörködve nézem a bájos családot, amikor berobban az idillbe a Szmájli kutya, bekergetve kacsamamát a vízbe, ahonnan az hangosan rikácsolva átkozza kicsinyei köréből az ebet. A kutya is beugrik a vízbe, de csak hasig gázol, a kacsamama meg pontosan tudja mekkora távolságot kell tartania tőle, végül a kutya adja fel, én is hívom, hogy legyen elég, mellém sorol, a madarak meg teljes nyugalommal borzolják tollaikat az incidens után a vízen. Hát így néznek ki a hétköznapok....amik semmiben sem különböznek az ünnepnapoktól és ez PONT így van jól.
Reggeli hír meghalt Benedek Tibor vízilabdás, 48 éves volt, egészen szörnyű dolog. Apja Benedek Miklós színész, de én még a nagypapáját is láttam színpadon. https://www.youtube.com/watch?v=K9pJ0R9sppA Mindig az hal meg akinek nem kéne.
