Tegnap megint SP-nél volt munka. A fészer lezárása elől, oldalt és hátul, elhúzható ponyva függönyökkel fog történni, amik kifeszített drótköteleken fognak futni. Na ezeket a köteleket szabtam le és erősítettem a helyükre. Így elmondva nem nagy munka, de azért ráment a délelőtt. Ha megjönnek hozzá a függönyök, még azokat kell majd felrakni. Aztán szerintem ott is kell majd valami villanyt szerelni, hogy legyen világítás meg konnektorok, ne kelljen mindig hosszabbítókat húzgálni, ha kell ott valamilyen gépet, lámpát használni.
Ma meg korán indultam Budapestre, hogy részt vegyek egykori munkahelyem előtt a szokásos téleleji aknázómolytalanítási akcióban. Gerstl Józsi kertész, volt kollégám és felesége Andika lassan 25 éve szervezik a gesztenyéskert megmentése akciót a BAH csomópontnál. Kezdetben csak mi az ott dolgozók, meg a Pannónia Hotels dolgozói vettünk részt rajta, aztán az esemény kinőtte a vállalati keretet, tizenvalahány éve a Nemzet Kertésze, Bálint Gyuri bácsi vállalta fel a fővédnökséget
( a képen mellette felesége Antónia asszony)
és támogatják szponzorok is, sok iskolás gyerek jött, szóval nagy összejövetel volt, melyhez egykori munkahelyem adta a büfét és a megjelenés egyéb kellékeit. Az egykori kollégák közül Grtsléken kívül csak Erzsikével futottam össze, ő volt a pénztáros a '80-as években amikor én ott a műszaki igazgató helyettes voltam.
Ketten összegereblyéztünk kb. annyit amennyit velünk párhuzamosan egy középiskolás osztály.
Megünnepeltük Gyuri bácsit, tortát
és emlékfát is kapott,
természetesen gesztenyefát, ez már olyan fajta aminek állítólag nem árt az aknázómoly. (elnézést a gyengébb képekért, szokásommal ellentétben telefonnal fényképeztem)
Ahogy mondtam az egész akció a Gerstl Józsi és felesége érdeme, ők azok, akik az első perctől kezdve ( ami 1980 tavaszán volt, akkor kezdtük el üzemeltetni a szállodát, majd két évre rá a Kongresszusi Központot) a szívügyük volt, ha ők nincsenek, akkor ott alighanem ma már nincs egy gesztenyefa se életben. Mert sajnos ez a legújabbkori kártevő úgy tűnik Magyarországon ki fogja pusztítani a teljes őshonos fehérvirágú vadgesztenye populációt, ami sajnos védtelen vele szemben.
Az aulában régi képeken jelent meg a negyed évszázada tartó hagyomány, régi sztárokkal és elmúlt celebekkel, akik mind fát ültettek, hogy unokáinknak is lehessen mi alatt sétálni a parkban.
Hát Gyuri bácsi, te vagy mind közt a legidőtállóbb, nálad csak a fák patinásabbak.
Minden tiszteletem a Nemzet kertészéé. Fantasztikus életút áll mögötte, munkabírása és vitalitása csodálatos. Bár botra támaszkodva jár és a biztonság kedvéért mindig bele is karol a mellette állóba, de a köszöntést olyan mélyenszántó bölcs gondolatokat tartalmazó, szépen csengő beszéddel köszönte meg, ami sok fiatalnak becsületére válna.
(mindig felidegesít amikor olyanok akik a dumálásból élnek "őő"-znek, keresik a szavakat, értelmetlen mondatokba bonyolódnak, nos a 100 éves mesterrel nem fordult ilyen elő most sem)
Néhány kép még az eseményről, ők a Főkert profijai, merthogy a park hiába tartozik szervesen a Novotel-BKK-hoz, a rendszerváltás során lezajlott privatizáció után kiderült, hogy közterület.
Amikor a Kongresszusi Központ felújításának első ütemén ügyködtem 2005-ben, a főbejárat előtetejét cseréltük a megújult dizájnosra (miután a franciák vették meg az egész céget, a korábbi "elavult" dizájn iparművészek által készített belsőépítészeti kialakítását egy belga belsőépítész tervezte "Ikeásra"{keresztkomám mondta erre a modern minimál art stílusra, hogy "mindegy milyen csak szép ne legyen"}, ami modern, meg üveg, de beázott, szóval ezen ügyködtünk. Letalpalt az autódaru a bejárat elé és miközben elkezdődött a kényes művelet, megjelent két közterület felügyelő ( ezek valami olyanok mint a cápák, a vérszagra jönnek) és kérték tőlem a közterületfoglalási engedélyt. Mondom, ez nem közterület ez itt a miénk. Nemnem, mondják ők, EZ közterület. OK, akkor mért mi takarítjuk, A Gerstl Józsi szedi a szemetet, takarítja a havat, mert ITT én MAGUKON kívül még nem láttam olyat aki nem ehhez a házhoz tartozik és úgy néz ki, hogy köze van ehhez a területhez. "Az mindegy" mondták ők "a maguk érdeke, hogy itt tisztaság legyen". Mondtam jelentsék fel a házat, ott a házszám. De ők a praktikus végéről fogták meg a dolgot, azt mondták "ott a rendszám" és az autódarust vették le zsebbe tízezerre majd leléptek. Na ennyit a közparkról a városról, meg a gesztenyefákról.
A hölgyek nem a famentési ceremónia tartozékai,
ők az aulában lévő kiállítást népszerűsítik.
Dolgoztunk, ettünk, ittunk,
búcsúzóul még vetettem egy pillantást a "Pátria" nagyteremre aminek a felújításában volt a hattyúdalom, mielőtt befejeztem volna aktív pályafutásomat.
Aztán a 61-es villamos, 4-es metró, 2-es villamos, 6-os HÉV, majd némi gyaloglás és 193 evezőcsapás után kikötöttem Amapola mellett a stégnél. Szép nap volt.
u.i. Amikor kiraktam a Fb-ra láttam más is csinált képeket. Itt Andikával és Erzsikével feszítek.