Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @táncoslábú laces: Ja és ha házat lehet akkor tartályt mért nem? videa.hu/videok/film-animacio/haz... (2024.04.27. 02:58) Csütörtök.
  • A Tengerész: @Advocatus Diaboli: Mmmm....annak a perlon zsinórnak egy szála is megtartja a testsúlyomat, de van... (2024.04.27. 02:41) Péntek.
  • A Tengerész: @Édesvíz: Welcome aboard Édesvíz! Hogy az ördögbe bukkantál MOST erre a régi bejegyzésre? (2024.04.19. 01:49) Csütörtök.
  • KAMA3: Hasonló a történet, mikor kihívják az informatikust a céghez, ahol összekuszálódott a rendszer. Cs... (2024.04.17. 10:29) Kedd.
  • Paduc: Kiegyeltem a a magaságyások deszkáit. Aztán lekentem még egy réteg lazúrral a paradicsompalántákat... (2024.04.11. 20:42) Vasárnap.

Linkblog

Vasárnap.

2019.11.17. 22:17 :: A Tengerész

Tegnap megint SP-nél volt munka.  A fészer lezárása elől, oldalt és hátul, elhúzható ponyva függönyökkel fog történni, amik kifeszített drótköteleken fognak futni. Na ezeket a köteleket szabtam le és erősítettem a helyükre. Így elmondva  nem nagy munka, de azért ráment a délelőtt. Ha megjönnek hozzá a függönyök, még azokat kell majd felrakni. Aztán szerintem ott is kell majd valami villanyt szerelni, hogy legyen világítás meg konnektorok, ne kelljen mindig hosszabbítókat húzgálni, ha kell ott valamilyen gépet, lámpát használni.

Ma meg korán indultam Budapestre, hogy részt vegyek egykori munkahelyem előtt a szokásos téleleji aknázómolytalanítási akcióban. Gerstl Józsi kertész, volt kollégám és felesége Andika lassan 25 éve szervezik a gesztenyéskert megmentése akciót a BAH csomópontnál. Kezdetben csak mi az ott dolgozók, meg a Pannónia Hotels dolgozói vettünk részt rajta, aztán az esemény kinőtte a vállalati keretet, tizenvalahány éve a Nemzet Kertésze, Bálint Gyuri bácsi vállalta fel a fővédnökséget

telefonrol_1_029.jpg

( a képen mellette felesége Antónia asszony)

és támogatják szponzorok is, sok iskolás gyerek jött, szóval nagy összejövetel volt, melyhez egykori munkahelyem adta a büfét és a megjelenés egyéb kellékeit. Az egykori kollégák közül Grtsléken kívül csak Erzsikével futottam össze, ő volt a pénztáros a '80-as években amikor én ott a műszaki igazgató helyettes voltam.

telefonrol_1_049.jpg

Ketten összegereblyéztünk kb. annyit amennyit velünk párhuzamosan egy középiskolás osztály.

Megünnepeltük Gyuri bácsit, tortát

telefonrol_1_037.jpg

és emlékfát is kapott,

telefonrol_1_042.jpg

természetesen gesztenyefát, ez már olyan fajta aminek állítólag nem árt az aknázómoly. (elnézést a gyengébb képekért, szokásommal ellentétben telefonnal fényképeztem)

telefonrol_1_043.jpg

Ahogy mondtam az egész akció a  Gerstl Józsi és felesége érdeme, ők azok, akik az első perctől kezdve ( ami 1980 tavaszán volt, akkor kezdtük el üzemeltetni a szállodát, majd két évre rá a Kongresszusi Központot) a szívügyük volt, ha ők nincsenek, akkor ott alighanem ma már nincs egy gesztenyefa se életben. Mert sajnos ez a legújabbkori kártevő úgy tűnik Magyarországon ki fogja pusztítani a teljes őshonos fehérvirágú vadgesztenye  populációt, ami sajnos védtelen vele szemben.

Az aulában régi képeken jelent meg a negyed évszázada tartó hagyomány, régi sztárokkal és elmúlt celebekkel, akik mind fát ültettek, hogy unokáinknak is lehessen mi alatt sétálni a parkban.

telefonrol_1_018.jpg

telefonrol_1_017_1.jpg

Hát Gyuri bácsi, te vagy mind közt a legidőtállóbb, nálad csak a fák patinásabbak.

Minden tiszteletem a Nemzet kertészéé. Fantasztikus életút áll mögötte, munkabírása és vitalitása csodálatos. Bár botra támaszkodva jár és a biztonság kedvéért mindig bele is karol a mellette állóba, de a köszöntést olyan mélyenszántó bölcs gondolatokat tartalmazó, szépen csengő beszéddel köszönte meg, ami sok fiatalnak becsületére válna.

telefonrol_1_036.jpg

(mindig felidegesít amikor olyanok akik a dumálásból élnek "őő"-znek, keresik a szavakat, értelmetlen mondatokba bonyolódnak, nos a 100 éves mesterrel nem fordult ilyen elő most sem)

Néhány kép még az eseményről, ők a Főkert profijai, merthogy a park hiába tartozik szervesen a Novotel-BKK-hoz, a rendszerváltás során lezajlott privatizáció után kiderült, hogy közterület.

telefonrol_1_021.jpg

Amikor a Kongresszusi Központ felújításának első ütemén ügyködtem 2005-ben, a főbejárat előtetejét cseréltük a megújult dizájnosra (miután a franciák vették meg az egész céget, a korábbi "elavult" dizájn iparművészek által készített belsőépítészeti kialakítását egy belga belsőépítész tervezte "Ikeásra"{keresztkomám mondta erre a modern minimál art stílusra, hogy "mindegy milyen csak szép ne legyen"}, ami modern, meg üveg, de beázott, szóval ezen ügyködtünk. Letalpalt az autódaru a bejárat elé és miközben elkezdődött a kényes művelet, megjelent két közterület felügyelő ( ezek valami olyanok mint a cápák, a vérszagra jönnek) és kérték tőlem a közterületfoglalási engedélyt. Mondom, ez nem közterület ez itt a miénk. Nemnem, mondják ők, EZ közterület. OK, akkor mért mi takarítjuk, A Gerstl Józsi szedi a szemetet, takarítja a havat, mert ITT én MAGUKON kívül még nem láttam olyat aki nem ehhez a házhoz tartozik és úgy néz ki, hogy köze van ehhez a területhez. "Az mindegy" mondták ők "a maguk érdeke, hogy itt tisztaság legyen".  Mondtam jelentsék fel a házat, ott a házszám.  De ők a praktikus végéről fogták meg a dolgot, azt mondták "ott a rendszám" és az autódarust vették le zsebbe tízezerre majd  leléptek. Na ennyit a közparkról a városról, meg a gesztenyefákról.

A hölgyek nem a famentési ceremónia tartozékai, 

telefonrol_1_028.jpg

ők az aulában lévő kiállítást népszerűsítik.

telefonrol_1_027.jpg

Dolgoztunk, ettünk, ittunk,

telefonrol_1_022.jpg

búcsúzóul még vetettem egy pillantást a "Pátria" nagyteremre aminek a felújításában volt a hattyúdalom, mielőtt befejeztem volna aktív pályafutásomat.

telefonrol_1_023.jpg

Aztán a 61-es villamos, 4-es metró, 2-es villamos, 6-os HÉV, majd némi gyaloglás és 193 evezőcsapás után kikötöttem Amapola mellett a stégnél. Szép nap volt.

u.i. Amikor kiraktam a Fb-ra láttam más is csinált képeket. Itt Andikával és Erzsikével feszítek.

gesztenyeskert_3.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr2115310184

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása