Ráckevére tegnap beszökött az ősz. Este jött viharral és zuhogó esővel ( amíg kiszaladtam az akkor még csak csepegő esőben lehajtani a hajón a nyitott ponyvabejáratot, amire visszaértem bőrig áztam), szóval nem "a kánikulában a halk lombok alatt suhant nesztelen", hanem tört zúzott, ma reggel a kutyasétáltatás közben alig győztem kerülgetni a letört vastag ágakat a parti ligeterdőben. Miközben a meteorológia a hőség visszatértét jósolja, egyelőre fel kellett húzzak egy zoknit a fázó lábamra. Azt hiszem vége a nyárnak. :-(
Mindegy, ez van. Ha VALÓBAN enyhül a hőség, akkor indul egy küzdelmes projekt, a teljes birtok borostyántalanítása. Mert már a létünket veszélyezteti ez a burjánzó növény. Ha valakinek van praktikus ötlete az általam idáig ismert, láncfűrész, karos- és kézi metszőolló, csákány, balta, irtókapa megoldáson kívül, az bátran javasoljon, mindenre nyitott vagyok.
A borostyán az előző tulajdonos ötlete volt, hogy milyen jópofa lesz ha majd befutja a sivár drótháló kerítést. Hát csak az egy heti megfeszített munkámba került a nyár elején, hogy megszabadítsam tőle a sufnit, mert azzal fenyegetett, hogy a puszta súlyával összedönti. Ez most egy kicsit nagyobb falat lesz.
12:22 Nemcsak borostyán van. Nem tudom mi ez, de szúr, csalánoz a szára, nem győzök vakaródzni tőle. És van belőle többféle. Kúszik mindenre. Gondolná valaki, hogy ez egy fenyőfa?
Alul már leirtottam róla a kúszómászókat
De a tetejére nem tudok felmenni. Van szőlő is. Volt nyomokban egy quasi lugas, de még idejöttünk előtt összedőlt. Kitermeltem a kukába, a szőlőt meg (gondoltam én) kivágtam, mert nem értek hozzá. De valahogy a föld alatt elnőtt minden irányba ( tudjátok, mint amikor Horthy üldözte a kommunistákat és ezért a mozgalom a föld alá kényszerült) és bosszút áll, támad mindent ami nem ő. Még várnom kell pár hetet, a leszámolás elnapolva, mert még ebben a 25 fokban is ömlik rólam a veríték akkora erővel kell tépni szaggatni az esetenként 1-2 cm vastag indákat és a sok szúrós miatt muszáj beöltözni.