Azt ígértem magamnak, hogy ha készen leszek a nappalival, akkor pár nap pihenőt engedélyezek. Ehhez képest már hajnalban (óraállítás volt éjjel, de én még a régi időszámítás szerint kezdtem a munkanapot, tehát ezidő szerint hatkor) elkezdtem kiásni az utcai csatornacsatlakozást. Nagyon bizgette a csőrömet, hogy amíg tart a jó idő, megtaláljam a beállást az utcai gerincről. A Vízművek rajza szerint a déli telekhatártól 7,60 m-re van, de én találtam 6,60-nál egy gyanús kék műanyag szalagot a drótkerítés alsó szálára csomózva ami szöget ütött a fejembe. Végülis ásni amúgyse lehet 1,5 m-nél rövidebb gödröt, mert nem fér el az ember a lapáttal a fenekén kidobni a földet, így ástam le a két méret közt úgy 1,10 mélyre a kerítés utcai oldalán. Mire J felébredt már meg is volt a cső 6,60-nál. Vérszemet kaptam és a kerítés belső oldalán is elkezdtem egy gödröt. Sajnos itt rózsabokrok vannak, reménykedtem, hogy nem kell őket megbolygatni, ezért a túlfelükön kezdtem az ásást, hátha átértek a beállással alattuk, de nagyon takarékos munkát végeztek a csatornafektetők, a beállás vége végülis ha 20 centit ment túl a kerítésvonalon, két rózsát és egy csomó valamiféle évelő hagymát ki kellett termelni és átültetni, majd kiderül mi marad meg belőlük. By by rózsa!
Délben, hogy azért pihenés is legyen elbringáztunk a Mihalik Petihez megnézni hogy áll a hajójával. 
Megállapítottam, hogy nem lopta a napot, tavasz óta szépen haladt, ami itt látszik az egy év munkája, meg is dicsértem érte.
Délután befejeztem a munkagödröt, kellemes meglepetés a talaj, nagyon hagyja magát ásni. A balatoni telekhez képest ahol még a csákány is kevés, csak pajszerral lehet sziklákat feszegetve "földmunkázni", itt gyerekjáték a dolog. Persze nem mondom, hogy ásni nem fárasztó, de a délután végére megvoltam egy jó sírgödörnyi lukkal, szóval a külső gödörrel együtt bő másfél köbméterrel. Nem tudom mennyi egy kubikos normája ( ha azért kubikos, mert a kubikméter a szó eredete akkor az egy köbméter, bár lehet, hogy óránként kellett ezt kitermelni) de én meg vagyok magammal elégedve. Az alanti képen még a helyükön vannak a rózsák, na a jobb vállamtól még a kerítésig kellett bővíteni a gödröt.
Apósom pár hete egészen megalázóan nyilatkozott észbeli képességemről amikor közöltem, hogy a csatornaárkot megkísérlem magam kiásni, nos úgy számolom legfeljebb ha öt köbméter az egész, ráadásul árkot könnyebb ásni mint gödröt, szóval Papa fog ez menni nekem, ne aggódj!
