Kemény délelőtt volt, de jelesre abszolváltuk. Az a helyzet, hogy Ráckevére áthelyezendő, fel kellett szedjük azt a Danforth horgonyt ami már vagy 3 éve bent volt a mederben, egy évet rá is volt kötve a hajó, amikor semmi úszómű nem volt a part mellett amire köthettem volna. Reggel kiálltunk erre a horgonyra és elkezdtük felcsörlőzni. Villanytekerés szóba se jöhetett, kézzel is nehezen volt ketyegtethető ahogy az iszapba megült lánc jött fölfelé, amikor meg már nagyjából ott volt a hajó orra a horgony felett na akkor se té, se tova. Végülis beindítottam a motort és géppel előre-hátrába ingatva a hajót felszakadt szerencsésen. Eltartott vagy egy bő órát. Na közben megjelentek az evezősök. Mindjárt az első, egy változáskorban lévő nő kikelt magából, hogy
-Ez nem lesz itt jó, hogy maguk itt állnak!
A szemem jött ki az erőlködéstől, éppen nagy kedvemben voltam, vaze csak te hiányzol okostojás.
-Miért mi a baj?
-Minek állnak ide, itt útban vannak az evezősöknek.
-Hát kerülj ki! (megjegyzem J kint állt a farban és mindenkinek kiabált,hogy merre kerüljenek, mert ezek nem néznek hátra csak húznak mint a gép)
- De jönnek az evezősök és útban vagy, ha már tegeződünk.
-Értsd már meg, hogy meló van, fel kell szedni ezt a horgonyt, eltart egy darabig aztán elmegyünk innen, szóltunk, hogy merre kerülj, mi van ezen nem érthető?
- Vannak szabályok..
-Ja ha mutatsz nekem egy táblát a parton, hogy itt horgonyozni tilos akkor igazad van.
-De akkor is micsoda...
bla, bala bla
- Na elég. Tudod mit? Jelents fel!
Aztán jött egy siheder, olyan unokakorú, szintén szkifes és egészen alpári stílusban beszólt J-nek amikor az figyelmeztette, hogy balról kerüljön. Kigyulladt az agyamban a piros lámpa és leordítottam a fejét, hogy mégis hogy mer nála sokkal idősebb emberekkel ilyen módon társalgást kezdeményezni. Valami olyat is említettem, hogy valaha az evezés úriemberek sportja volt, de mostanra úgy látszik a tahókké lett. Na elkussolt a kölök. De tényleg? Hogy van az, hogy csakis és kizárólag az evezősökkel van a baj? Vagy nekik velünk. Amikor ugyanezt az akkoriban ideiglenesen bójavesztett elveszett horgonyt gerebléztem két napig akkor is csak az evezősöknek voltam útban a vízen. Soha kajakos, kenus nem csinált gondot abból, hogy kicsit ki kell kerüljön. A legbarátságosabbak az indián kenuban túrázók. De az evezősök beülnek háttal a menetiránynak és a monotonitás valahogy az agyukra is visszahat és személyes sértésnek vesznek minden kizökkentést az agyatlan izomfárasztásból.
Amúgy a legjobbkor találtunk új kikötőt, mert ma hívott a Rácz Józsi, hogy miután felszámolta a hajósiskolát, eladta a vasait amire kötve vagyunk második éve, a vevő szeptemberben visz innen mindent, a korábban a sólyateret bérlő cég, aminek a pontonjaira azelőtt voltunk kikötve már régesrég eltűnt, szóval csak horgonyon tudnánk telelni amit utálok, csónakkal járni ki-be aztán meg a jégen ha megbír. Az ABKSZ is teljesen megszűnik (onnan vettük a bérelt raktárban szélkelő cégtől a tojást), helyette ideköltözik a katasztrófavédelem, szóval a legjobb időben hoztuk meg a döntést.
