Elfogyott a darabolótárcsám. A 115-ös flexre 125-öset használok ( a védőburkolatok már úgyis évek óta le vannak szedve a sikítókról a jobb hozzáférés miatt, azt se tudom hol vannak már, itt nincs munkavédelmi felügyelő ), ugyanannyiba kerül, de legalább harmad idővel hosszabb ideig tart. Nézem az OBI.ban, az INOX-hoz való 589 FT/db. Elég húzós, utoljára Ráckevén vettem a poláktól a piacon jóval olcsóbban. No kimentem délelőtt a Kőbányai piacra ahol leggyakrabban a szerszámbeszerzéseimet végzem, itt is van lengyel szerszámos, 150-re kínálta, vettem tízet 1300-ért. Mégse 5890! Egy öregcsajtól (úgy ránézésre nálam egy 10-essel fiatalabb)aki ruhákat kínált (van itt is minden, kínaiak árulnak csillogó vackokat, szerecsenek gatyát, pólót, román cigányok derékszíjat és mindenféle azonosíthatatlan náció, hasonló csempészárut), találomra megkérdeztem van e munkáskabátja, mert már minden lerohadt rólam és az "igazi" boltban 10000-et kértek egyért a Baross u, Kálvin tér sarkon, hát mitteszisten volt neki kettő, 1500-at kért érte, mondtam adja 1000-ért, azt mondta OK, de csak ha mindkettőt viszem, pont a mértem, így van két kabátom 2000-ért, ez már kitart amíg élek. És egyszercsak megláttam egy turkapulton 30 centi hosszú fúrókat, pont azon agyaltam nemrég, hogy kell majd csinálnom egy ágyúfúrót, ami átéri a főárbocot keresztben, na ezt lealkudtam 1000-ről 800-ra, kicsit drága mindössze egy furat kedvéért, de ilyen fúrót toldogatni, hogy még ne is üssön nem egyszerű, ezt a munkát most megspóroltam. Amúgy a piac siralmas volt, a két futballpályányi területen rajtam kívül ha volt még öt vevőkülsejű egyén akkor sokat mondok és a kereskedők kétharmad része is zárva volt, illetve üresek voltak a napidíjas pultok is. Pedig péntek van, szezonban ez egy erős piacnap, de hát a legfontosabb ami hiányzik a pénz. Odafelé véletlenül egy megállóval tovább mentem a 95-ös busszal (szuper ez a Kindle, olvasok a járműveken és nem kell félni, hogy összegyűrődik a könyv amikor bevágom a hátizsákba), visszasétálva a börtön előtt a szembejárdán jöttem el, épp elmegyek egy szállas alak mellett, jól megnézetem, pont olyan mint aki a túloldalra való, még a szeme se áll jól, az biztos, hogy 2 forintot nem bíznék rá, hát egyszercsak elkezd üvölteni, valami tettestársát hívta aki odaát van becsukva, így "beszélgetnek" egy forgalmas utcán, kerítésen és rácsos ablakon keresztül.
Délután folytattam a vasmunkát, egész jól haladok, kész a 10-es és 12-esek fele, legalábbis ami a vasakat illeti, a nagyobbik rész persze a blokkok famunkája, már bejelentkeztem a KJ-hoz, a jövő héten egy fél nap alatt lenyomjuk a vastagsági gyalun, szabászgépen, marógépen a profilokat, amiből már kézimunkával kell az egyedi darabokat kifaragni. Kicsit "ráhúztam" este, hogy befejezzek egy munkafázist, csípős hidegben ballagtam "haza" a hajóra fél nyolc felé ( mondjuk az út a műhelytől fél perc kényelmesen, ez az egyik legjobb dolog a hajón élésben) és már messziről éreztem a sülő kolbászillatot, mit mondjak szivetmelengető érzés volt így hazatérni a barátságos meleg hajóba.