Fél hatkor keltem, hogy még a reggeli hűvösséget kihasználva folytassam a tegnap este sötétedés miatt abbahagyott munkát. Jó volt fázni egy kicsit, napfelkeltekor még csak 14,5 fok volt, de aztán beindult a meleg hamar. Délutánra 42 fok volt odakint, bent a hajóban 31,5. NAGYON szeretnék már túl lenni ezen a sátorprojekten, (kivételesen ebéd után nem is aludtam)azért erőltetem a munkát ennyire, ráadásul egész nap a tűző napon, bár bevallom időnként úgy érzem eldőlök az árnyékban és fel se kelek két napig. Túl a fáradtságon, úgy hat rám a meleg mint a computerekre, lelassul az agyműködésem, elfelejtek dolgokat, ez nehezíti a munkát, ettől ingerült leszek, ami még jobban nehezíti a munkát, néha még szegény J is issza a levét, pedig elég neki az ő baja, nálam sokkal nehezebben bírja a meleget. Nagyjából összeállt a hátsó, feltekerhető ponyvarész. Bakelit latnik tartják, hogy ne horpadjon be a hátsó ablak "szemöldökfája"és a fix tetőt hátul lezáró zártszelvény közé. A hajó bal oldalán itt lehet ki-be járni, jobboldalt meg a fejet, felsőtestet fent kidugva kormányozni. Egyszer majd még csinálok a kormány fölé egy kis bimimnit, de az már ráér. Csináltam egy skiccet, hogy hogy működik a "vízzár" a tetőn a két ponyvarész közt. Majd télen kiderül, jót találtam e ki.
Más. Van egy volt Mahartos kollegám Marton Gyula. Gépészmérnök, vitorlázó akit írói vénával büntet az Isten. Az ő könyvét lektoráltam úgy emlékeim szerint bő egy éve. Jó könyv volt, igazi hajóskönyv, bár igazából fikció, mégis megmutatja a magyar tengerhajózás halálát és nem mellékesen izgalmas cselekménydús regény. Sajnos azóta se talált kiadót rá. (Bezzeg ha mondjuk Ganxta Zoli összejönne Kiszel Tündével a románcot hány példányban adnák ki?) Nos a napokban Emailt kaptam Gyulától egy naplót mely legutóbbi tengeri élményét rögzíti egy vitorláson. A történet nem tanulságmentes, de a tanulságot mindenkinek magának kell levonni. Engedelmével közreadom, a következő napokban részletekben fogom közölni a naplót. A neveket kívánságára csak kezdőbetűkkel jelölöm, állítólag személyiségi jogokat sértene, ha kiírnám. Íme az első rész.
TENGERI VITORLÁZÁS 2012.
A hajó
Típus Gib Sea 7.7
Teljes hossz 7,7 m
Vízvonal hossz 7,1 m
Teljes szélesség 2,8 m
Max. merülés 1,4 m
Max. vízkiszorítás 2 800 kg
Tőkesúly tömege 1050 kg
Belmagasság 1,75 m
Kabinok száma 3
Fekvőhelyek száma 4 (2 kétszemélyes)
Vitorlafelület 40 m2
Nagyvitorla 21 m2
Génua 19 m2
További vitorlák 2 fokk és 1 viharfokk
Beépített motor Yanmar (4 ütemű dízel, 600 ccm)
teljesítmény 6 kW
hajtás E-drive
Üzemanyag tartály 25 l
Átlag fogyasztás 1 l/óra
Külmotor Yamaha 5
teljesítmény 5 Le
Kormány Fartükörre függesztett profilkormány, rúddal.
(Kiegészítve robotkormánnyal)
Navigációs eszközök kézi GPS, elektronikus térképek, távcső.
Akkumulátor 100+78 Aó (12 V), inverterről: 220 V
Víztartály 180 l
WC pumpás
A hajó építési éve 1981.
S Konrád a Frejusi Jacht Kikötőben (Franciaország) a parton tárolt hajót, a német tulajdonosától 2012-ben vásárolta meg. A hajót Németországban regisztrálták.
A motor generáljavítását az indulás előtt Magyarországon végezték el és Konrád építette be az indulás előtt.
A hajót július 3-án tették vízre és 3-4-én felszerelték.
Konrád a hajót, váltott legénységgel, Olaszország megkerülésével, vízen tervezte Triestbe navigálni.
Útiterv (Frejus – Triest)
Július 4.-én szerdán este érkezik az első legénység Nicebe és beszáll a hajóra Frejusban.
Július 5.-én csütörtökön reggel indulás Frejusból.
Július 15.-én vasárnap váltás + városnézés Rómában. Reggel jönnek este mennek.
Július 22. vasárnap Siciliában (Messina-Catania között) kiegészül a legénység (én szállok be.)
Augusztus 4-én szombaton az „olasz csizma” megkerülése után váltás Dubrovnikban.
Augusztus 14-én kedden érkezés Triesztbe.
(Konrád az útiterv több változatát is elkészítette, én ennek a változatnak az ismeretében, a találkozást Emillel egyeztetve, utaztam Cataniába.)
A hajó 2. legénysége:
S Konrád tulajdonos
Dr. Sz Mihály
G Emil
Marton Gyula
07. 22. A WizzAir Budapest-Catania reggel 6 órakor induló járatával utazom Siciliába. Érkezés 8:05-kor. Behajózásomat a Giardini Naxos jacht kikötőben határoztuk meg. A cataniai repülőtérről Giardinibe autóbusszal utazok, majd Naxost gyalogosan közelítem meg. 10:30-ra érek a kikötőbe.
Naxos: Sicilia K-i oldalán, Messina és Catania között az Etna lábánál fekvő, tengerparti üdülőfalu. A Jón-tenger természetes öble, már az ó-korban kikötőül szolgált. Az első települést a görögök hozták itt létre. A középkorban halászfalu volt az öböl partján.
A 19. században vált üdülőfaluvá. A középosztályhoz tartozó polgárok kedvelt nyaralója volt és az ma is.
Gyönyörű tengerpartja van, a Jón-tenger tenger vize igen meleg, és magas a sótartalma. Szállodasor, tengerparti sétány, fövenyes strand. Éttermek, üzletek.
A kikötőt épített móló védi. A kikötőben halászhajók, néhány kisebb sétahajó és jachtok (többségében motorosok) vannak.
Látnivalók: az Etna és a szomszédos Taormina.
Az Etna: A napjainkban is aktív vulkán Szicília északkeleti részén, Catania és Messina között, a sziget keleti partján emelkedik. A vulkán területe 1200 km², kerülete a hegy lábánál 135 km. Európa legmagasabb működő vulkánja: jelenlegi magassága 3329 méter (a kitörések miatt állandóan változik)
Az Etna nem a pusztító erejéről híres. Aktivitását a hosszú lávafolyamok, magasra törő lávaszökőkutak jellemzik, és ezek számos turistát vonzanak a környékre, mert viszonylag közelről és biztonságban figyelhetik meg a vulkáni jelenségeket. Bár az Etna a világ egyik legaktívabb vulkánja, a hegy lejtőin és környékén több tízezer ember él, aminek fő oka a bor- és gyümölcstermelésre kiválóan alkalmas, termékeny vulkáni talaj.
Taormina: Kr. e. 400 körül alapították és az ókorban görög gyarmat volt. A város számos háború áldozata lett, sosem volt önálló. Fénykora a római korban volt. A középkorban arab, normann, spanyol, majd francia uralom alatt állt. Az olasz egység megteremtésekor a város Garibaldi mellé állt.
A 19. századtól kezdve népszerű turistacélpont. Leghíresebb látnivalója a görög színház, a teatro greco. Eredetileg valóban görög építésű: hellén telepesek emelték a Kr. e. 3. században, II. Hierón uralkodása idején. A ma látható romok azonban már a római korban, a 2. században újjá- és átépített színház maradványai: ez már alkalmas volt gladiátorjátékok megrendezésére is. 109 méteres átmérőjével ez Szicília második legnagyobb színháza (a szirakruszai után). 5400 néző befogadására volt alkalmas. Ma is gyakran használják koncertek, valamint opera- és színielőadások megtartására.
A 20. század elején a városka külföldi művészek, írók és entellektüelek fellegvára lett. Elismert festőnk, Csontváry Kosztka Tivadar is több képet festett a városban, például Holdtölte Taorminában, vagy A taorminai görög színház romjai.
A hajó érkezéséig elütöm az időt Naxosban. Nézelődök, fotózok, megebédelek egy jobb vendéglőben és borozgatok.
A hajó 15:00 órakor érkezik meg. Behajózok (egy üveg grappával). Elhelyezkedek a hajón: az orrkabin az enyém (Emil és Mihály a szalonban, Konrád a farkabinban alszik).
A Jacht Club mólójánál kötöttünk ki (50 €/nap, víz, elektromos csatlakozó van, wc, zuhanyozó nincs).
Sétálunk a parton (internet szolgáltatót keresünk – nincs), vacsora egy olcsó török vendéglőben (kemencében sült csirke) és „olcsó” (1,50 €) sör. Találunk egy nyitva tartó italdiszkontot, feltöltjük a hajó készleteit.
Éjszaka mérsékelt szél, eső.
07. 23. Reggel esik az eső, szél nincs. Később az eső eláll.
Kimegyünk a városba. Megtaláljuk az internet centert, de megszűnt. Találunk egy jó élelmiszer boltot, bevásárlunk. Lasagne ebéd (nagyon jó!), de a sör drága (3 €).
Emil javasolja Taormina meglátogatását (3 km), de Konrád az indulás mellett érvel. A füstölgő Etnát is csak a távolból bámuljuk.
Víztartályainkat feltöltjük, benzint tankolunk.
14:35-kor elindulunk. A kikötőből kiérve, gyenge raumos széllel, az „olasz csizma orrát” célozzuk meg.
A szél gyenge, változó irányú, a tenger 3-as. Időnként motorral kell rásegíteni.
22 órakor érünk a „csizmatalp”, azaz a kontinens közelébe. K-re 6 tmf távolságban a térkép egy kis kikötőt jelez. Azt célozzuk meg. A kikötő fényei csak nem tűnnek fel. 23 órakor a mólók váratlanul bukkannak elő a sötétből, majd észrevesszük, hogy a kikötőbejárat sóderral van feltöltve – tőkesúlyunk súrolja a sóderes feneket… Élesen jobbra kormányozva, kifut a hajó a mély vízre. Horgonydobással próbálkozunk, de a sekély víztől néhány méterre már 20 m mélyen sem találunk feneket. A parttal párhuzamosan, 75 fokon tovább hajózunk.
07.24. 0 órakor Emil és Mihály állnak szolgálatba. Konrád és én aludni megyünk. Rövid alvás után, 01:30-kor csatlakozom a szolgálatban lévőkhöz.
2-es hátszéllel 4-5 csomós sebességgel haladunk.
Konrád 03:30-kor veszi át a szolgálatot. Emil és Mihály aludni megy. Én maradok Konráddal napfelkeltéig, 6-kor megyek aludni.
Az előző napi felhőket magunk mögött hagytuk. Délelőtt gyenge Ny-i szél, zavartalan napsütés, „strandidő”. Fürdünk a tengerben, mosunk és rendet rakunk a hajóban. Konrád felhúzza a sátrat, hogy legyen árnyékunk a fedélzeten.
11 órától én vagyok a kormánynál, a többiek aludni mennek.
14 óra kopog a szemem az éhségtől, ebédet főzök: rókagomba levest.
16 órakor balra passzálunk egy kis vitorláskikötőt. Túl messze van a falutól, nem kötünk ki. A Ny-i szél 3-asra erősödik, 7-8 csomóval haladunk.
22 órától Emil és Mihály van szolgálatban, Konrád és én aludni megyünk.
Folytatás holnap.
