Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @táncoslábú laces: Ja és ha házat lehet akkor tartályt mért nem? videa.hu/videok/film-animacio/haz... (2024.04.27. 02:58) Csütörtök.
  • A Tengerész: @Advocatus Diaboli: Mmmm....annak a perlon zsinórnak egy szála is megtartja a testsúlyomat, de van... (2024.04.27. 02:41) Péntek.
  • A Tengerész: @Édesvíz: Welcome aboard Édesvíz! Hogy az ördögbe bukkantál MOST erre a régi bejegyzésre? (2024.04.19. 01:49) Csütörtök.
  • KAMA3: Hasonló a történet, mikor kihívják az informatikust a céghez, ahol összekuszálódott a rendszer. Cs... (2024.04.17. 10:29) Kedd.
  • Paduc: Kiegyeltem a a magaságyások deszkáit. Aztán lekentem még egy réteg lazúrral a paradicsompalántákat... (2024.04.11. 20:42) Vasárnap.

Linkblog

Péntek.

2012.02.11. 00:33 :: A Tengerész

Elmúlt éjfél, így ez a mai napi blog tkp. tegnapi. Ötkor keltem, hogy  a reggeli begyújtással, öltözködéssel (a gombolkozás külön macera a gipszelt kézzel), szivattyú kiszereléssel, reggelivel, utazással fél nyolcra ott lehessek a Bearingnél kicserélni a rossz szivattyút. Merthogy este azért, áthidalva a preszosztátot visszaszereltem, hogy tudjunk mosakodni, egyikünk vizet használt, másikunk kapcsolgatta ki-be a szivattyút. Ahogy a klasszikus mondja, "ütközetben a kardrántásnak  ez a módja...". De hát mosogatni, tisztálkodni, fogat mosni kell. Aztán persze amire visszaértem már délelőtt volt, beszereltem a szivattyút, tovább telt az idő, alaposan megvastagodott a jég a lékben, igen kemény hideg volt éjszaka, megint baltázni kellett jól kidöglöttem. Utána bevásárlás és mivel a banyatankok nem gurulnak a feltaposott, meglottyadt, majd újra sziklává fagyott havas járdán kifelé a Soroksárira, hátizsákkal szatyorral mentünk vásárolni, további erőfeszítések következtek. Délután matattam a fákkal csónakrudazat ügyben, este fél nyolckor álltam le. Olyan fáradt voltam, hogy vacsora után héjastul elaludtam, most ébredtem fel. Olvasom a kommenteket, ehhez az agytágításhoz nem szólnék hozzá, az az igazság, hogy van elég dolgom, nem akarok újabbakban elmerülni.  Mindenesetre ha nem okosodok meg hirtelen, nem lesz semmi a rádióamatőr vizsgából, mert egyszerűen képtelen vagyok így megjegyezni ezeket az átkozott kódokat, lehet, hogy ha csak ezzel foglalkoznék be tudnám vésni, de hát akkor minden mással le kéne álljak. Ugyanez vonatkozik gondolom a javasolt agykontrollra, ami amennyit tudok róla valamiféle autogén tréning, szóval alighanem időigényes, az meg nekem kevés van. Ráadásul alighanem a lelkemet is reszelgetni kellene hozzá ahhoz meg semmi kedvem. Ez van, sose voltam jó a nevek, számok , szóval a logikához nem köthető szavak megjegyzésében, miközben versek egyszeri olvasással megmaradtak a memóriámban úgy, hogy 50 év után se felejtettem el őket, fene érti. Az idő, az eltel évek meg nem javítottak rajtam az is biztos. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr244091974

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása