Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @táncoslábú laces: Ja és ha házat lehet akkor tartályt mért nem? videa.hu/videok/film-animacio/haz... (2024.04.27. 02:58) Csütörtök.
  • A Tengerész: @Advocatus Diaboli: Mmmm....annak a perlon zsinórnak egy szála is megtartja a testsúlyomat, de van... (2024.04.27. 02:41) Péntek.
  • A Tengerész: @Édesvíz: Welcome aboard Édesvíz! Hogy az ördögbe bukkantál MOST erre a régi bejegyzésre? (2024.04.19. 01:49) Csütörtök.
  • KAMA3: Hasonló a történet, mikor kihívják az informatikust a céghez, ahol összekuszálódott a rendszer. Cs... (2024.04.17. 10:29) Kedd.
  • Paduc: Kiegyeltem a a magaságyások deszkáit. Aztán lekentem még egy réteg lazúrral a paradicsompalántákat... (2024.04.11. 20:42) Vasárnap.

Linkblog

Szombat.

2011.12.03. 17:30 :: A Tengerész

 "J" minden tiltakozása ellenére ma reggel beöltöztem "játszóruhába" (egyedül) bekötöttem még a cipőmet is (egyedül) és kivonultam a műhelybe. Egyelőre még nem a csónaképítés folytatása volt a napirend, az hétfőn kezdődik. A parkettások kidobtak hat törött raklapot, ezeket kocsira raktam, behúztam a műhelybe és hármat fel is aprítottam kályhaajtóméretre. Hát...ami korábban 10 perc volt, az most fél óra, de abban bízom, hogy kialakulnak majd a fogások és azért fog ez gyorsulni így másfél kézzel. Ami a rossz ebben a faaprításban, hogy akármekkora is bennem a kurázsi, a láncfűrészt, amivel igazán hatékonyan lehetne dolgozni még elővenni se merem, az azért nagyon kétkezes jószág, a körfűrésszel dolgozom, az is vág 70mm mélységig, nem egy könnyű darab, de hármat-négyet vágok, lerakom és berakom az önkiszolgáló kocsiba a darabokat addig pihen a jobb kezem, nehogy még abba meg kapjak egy ínhüvely gyulladást. A harmadik raklap után abba is hagytam, mára ennyi elég (ha nincs ennél hidegebb három raklappal elfűtünk majd egy hétig), betartom a fokozatosságot, még behoztam 20 szem krumplit vödörben, ennyit bír a bal kezem. Nem erőltettem meg semmimet, a gipszes kezem nem kezdett el fájni, bár érezte a terhelést, de meggyőződésem, hogy csak jót tesz neki a dolog. Még a fájós mellkasomnak is jót tesz a levegőn való munka, emelni meg ésszel, technikával kell és megy a dolog. Emlékszem annakidején az olaszok zsákos árút, meg nem mondom már mit raktak be Velencén, amit a Szovjetúnióba vittünk. Az olaszok leraktak egy emelést daruval a raktár valamely kiválasztott pontjára és a zsákokat csak lebillegtették egyből a jó helyre. A ruszkik meg kirakásnál lerakták a kargoneccet a raktár közepére és a legtávolabbi sarokból is vállra, ölbe vették a zsákot és odacipelték a hálóba. Alighanem ezért jöttek az olasz rakodók a saját autójukkal reggel a munkába, az oroszok meg a gyári targonca utánfutóján fagyoskodva. (tél volt) És minden olasz derékmelegítőt viselt, Grisáéknak meg amikor lehajoltak emelni, kilógott a derekuk az ing alól.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr133434497

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gáz Géza 2011.12.03. 20:56:58

Vili! Sokat segítene, a törött kezed pihentetésében. Egy kalózkampós kézpótlék. A felső karodig érő nagy keztyű. Hasonlítana a kohászokéra, ami a terhelés átvinné a testedre. A.

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2011.12.04. 09:29:09

@Gáz Géza: De én nem akarom pihentetni. Nekem az a meggyőződésem, hogy a szervezet alapból megfelelően reagál a fájdalomérzet útján a terhelésekre. Ez az amiért nem szedek fájdalomcsillapítót se, csak végszükség esetén. Tehát a terhelés mindaddig fokozható, amíg a fájdalom elviselhető. Miután nem keletkezett elmozdulás a csontvégek közt, sőt rögzítést megelőző korábbi jelentős erőhatások hatására se következett be (röntgenesek tekergették, marhára fájt, gipszelő nyomta mint állat, majdbeszartamúgyfájt, most a rögzítés után én nyugodtan merem terhelni "sajgásszintig". Sőt, úgy gondolom, hogy ez az igénybevétel jótékonyan hat a gyógyulásra. Az orvos erre nem mondott nemet amikor rákérdeztem, sőt bele is írta a papírba, hogy tornáztassam az ujjaimat. Szóval amit használnak az működik. Ha agyonpihenném magam, meggyőződésem, hogy 1. lassabban gyógyulnék, 2.jobban elsorvadnának az izmaim és tovább tartana az utókezelés. Arról nem is beszélve, hogy ha átalakítom a bal karom hónaljból mozdítható kampókézre, hogy a fenébe fogom vele mondjuk bekötni a cipőmet, vagy fogni a körfűrész fogantyúját? Szóval kössz az ötletet, de nem élek vele.
süti beállítások módosítása