Nehéz éjszakánk volt. Mondjuk főleg "J"-nek mert én aztán 1 óra felé elaludtam és nem tudom mi volt azután. Merthogy dörgött villámlott, ami azzal jár, hogy Deni elkezdi a rettegést. Ilyenkor legszívesebben bebújna mellém az ágyba, én meg szigorúan kiparancsolom a helyére. Persze hiába, mert ha ide a közelbe vág valahova a villám hangos dörrenéssel kísérve, már ugrik is be a lábamhoz. Este még a TV-ben néztünk egy tengeralattjárós filmet (erre még viszatérek) amikor kiparancsoltam a helyére, azt hittem ott maradt. Aztán a film végén feltápászkodtam és amikor a villanykapcsolóhoz léptem... hangos ordítás....és a kutya menekül kifelé a lépcsőn a szalonból a cockpitba. Utána hangos leb@szás "J" részéről, hogy miért nem tudok vigyázni! (???) Merthogy a sötétben a jószág lesettenkedett a lépcsőn és megbújt a sarokban a ledobott munkásruháimra kuporodva. De ráléptem a lábára amikor a kapcsolóhoz tapogatóztam. Hát ki a fene gondolta volna, hogy ott van?? Nem győztem hallgatni az én drágám szemrehányásait, hogy eltöröm szegény kutya lábát (Márti, Balázs nyugi semmi baja szaladt mint a villám ma reggel), pedig igazán nem tehetek róla, hogy nem látok a sötétben, de "nagyon durván lépek"...

Ja a tengeralattjárós film. Hogy a film sztorija szar, arról az alkotók tehetnek, én is csak a hajók miatt néztem. De hogy az RTL klub azért, hogy 13524 forint 40 fillért megspóroljon a fordításon, keres valakit, aki képes ilyeneket fordítani a hajócsavar helyett, hogy "légcsavar", a "teljes erő előre" parancs helyett, hogy "teljes gőzzel előre" (a hülye bölcsész fordítónak nem tűnt fel, hogy a gőzhajók úgy 100 éve eltűntek, arról nem is beszélve, hogy gőztengeralattjáró sose volt) és egyéb orbitális baromságokat, ami állandóan káromkodásra késztet a film "élvezése" közben. Na úgy kell nekem, magamra vessek, hogyha TV-t nézek olvasás helyett! Említettem már többször a Veress Péter könyvet amit nemrég olvastam ki. Idézek belőle néhány sort:

Nincs olyan nehézfejű vagy rongy ember, aki, ha emberek seregét bízzák rá, el ne sajátítaná a kormányzáshoz szükséges ravaszságot. ....sajnos az emberek kormányzásához még szükségesebb bölcsességet és jósággal párosult erélyt nem lehet megtanulni; ahhoz tehetség és lélek kell.

Máshol egy helyettes bandagazdáról (fiatalabbaknak, aratócsapat vezetője) szól így:

Részeges is, hazug is, lusta is, civakodó is, rongydolgú is, vagyis minden rossz megvan benne, aminek munkásban nem szabadna lenni. De hát ez már úgy van, hogy a szegények közül való rongyembernek is meg kell élni valahogy. S ha az úri rongyember szélhámos, csaló ügyvéd, hazug politikus, megvesztegethető bíró, vagy más eféle, a szegény rongyember meg rossz munkás lesz.

Ilyeneket olvasva gondolkodom kicsit azon, ami most van és rájövök a világ nem változik semmit. Más évet írunk, mások a lehetőségeink, máshogy élünk, de az ember...az nem változik semmit. Ahogy gondolkodik, ahogy viselkedik, független a kortól. Mindenesetre ezt a könyvet olvasva gyakran gondoltam arra, hogy túl sokat sírunk. Emberek akik szájából ömlik a panasz, amúgy autón járnak akárcsak párszáz méterre is, bár kétségtelen, hogy a régi LCD televiziót nem tudják lecserélni nagyobbra már második éve. A szegények meg valami furcsamódon mind kövérek és lóg a szájukból a cigaretta miközben ők is panaszkodnak a kamerába. Elismerem vannak most is nehéz sorsok, de azt amiről én hálistennek csak a szüleimtől hallottam, vagy most például ebben a könyvben olvastam, hogy valóban nem volt mit enni, hogy Amerikába mentek a nincstelenek, mert nem volt itthon aratómunka, miközben az aratógépeket Amerikából hozták a nagybirtokokra, amitől nem lett itthon aratómunka, az tán mégsincs. Hogy hogyan alakult az agrárszocialista mozgalom, hogy azok a nincstelenek akiknek se ennivalójuk, se fűtenivalójuk, se földjük, ahol a mindennapit megtermelhették volna nem volt, hogy tették félre a bibliát, amiben az igazságot addig keresték és hogy sodródtak bele a munkásmozgalomba, tehát amibe az uralkodó osztály harácsolása és önzése taszította őket. Evidens, hogy ebből hogy nőtt ki a szocializmus, ahol az uralkodó osztály harácsolása és önkénye...és így tovább és így tovább. A jóllakottak nem hallják meg az éhezők jajszavát...Mi is a helyzet a mai éhezőkkel? Mert azért vannak sokan és tán nem is olyan kövérek, mint akik mutatkoznak a médiában. Hallja őket akinek hallania kéne? Hogy is volt az az "úri rongyemberekkel"?

Amúgy azért kezdtem naplóírásba mert szakad az eső. Ma aligha lesz más. Reggel még szerencsénk volt, mert a kutyaedzés közben (én kerékpárral Deni "gyalog" ) még csak szemerkélt, de alighogy visszaértünk rákezdett, az ég a dörgésre villámlásra esőre, Deni a rettegésre. Most egy kicsit megcsendesedett (az ég is, meg a jószág is), ahogy itt pötyögök a gépen a bal könyökömnél pislog a küszöbdeszkán.