Na ugye mondom mindíg, hogy akinek barátai vannak az a leggazdagabb! Balázs (aki amúgy a Kis ember) megelégelte, hogy állandóan nyafogok ezzel a laptoppal és ma beállított eggyel, amit kölcsönadott, hogy használjam, amíg valahogy nem sikerül magához téríteni az enyémet. Mámorító érzés a sok kínlódás után, hogy csak úgy nyitotta a hajónaplót, pedig most még lassú is a netkapcsolatom mert túlléptem a 3GB-os kontingensem. (Ha túllépem a tárgyhó 6-ától következő hónap 6-áig tartó intervallumban a 3GB-ot, leveszi a sebességet 128 kbps alá.) Most olvastam a kommentekben Antimix és whale párbeszédét, tehát ha segítetek, amit NAGYON köszönök előre is, akkor az 6-a után lenne célszerű, addig a Kisember gépével prímán elvagyok. Szóval nagy örömmel üdvözöltük a hajón a Balázst és kedvesét, valamint Deni kutyát "aki" szemlátomást nem felejtett el bennünket és hiába a hótakaró, pontosan ugyanott kezdett el hemperegni a földön, ahol nyáron is, amikor mindent fű borított és ugyanúgy kezdett el oldalogni a konténerek alatt lévő patkányfészek felé, szóval nem felejtette el a régi szép napokat, amikor hajókutya volt nálunk egy hónapot.
Ma együtt keltem a nappal. Le is fényképeztem, előtérben a jégcsappal a ponyva kötelén. Meg lefényképeztem a karácsonyi beigliket is, amiket ma (na jó Karácsony utáni beigleiket) "J" sütött a hajótűzhely sütőjében, de sajnos ezzel a géppel nem tudom hogy kell blogméretre átméretezni, mint a Picassában, ami az én gépemen van, eredeti felbontásban és méretben viszont nem fér be ide.
Egész nap a szofa ülőpárnákat kárpitoztam, nem megy túl gyorsan, de a három darab ami készen van egészen jól sikerült.