Maradtam volna a hajón, de haza kelett hozzam az autót, mert a kislányom költözködni akar vele holnap. Így felhasználom a lehetőséget egy kis mesére. Luftot és ezt követően vizet kapott a felülvilágító két ablakszeme belülről. Termopán üveg, ami úgy néz ki, hogy 4+4mm üveg összeragasztva, majd 14mm távtartó és ismét 4+4mm ragasztott üveg. Szóval a közbenső hőszigetelő levegőréteg lett párás, kondenzvizes, sőt az egyikben a nagy esőzéseket követően kifejezetten lötyögött a víz. Egy tartalékom volt, ezt ma, miután véglegesen lefestettem mindkét ablaktáblát (mindegyikben három ablakszem van) beraktam Sikaflex ágyba a tőlem telhető legnagyobb alapossággal, nehogy megint hozzáférjen a nedvesség az üvegek éléhez. A másik benedvesedett üveget szétszedtem óvatosan schnitzerrel, a gáztűzhely sütőben kifűtöttem az alu távtartóban lévő szilikagélből a nedvességet (jó sokáig "sütöttem" reményeim szerint eltávoztak a vízmolekulák) és Sikaflexszel összeragasztottam. Még soha nem csináltam ilyet, fogalmam sincs jó lesz e. Majd holnap kiderül. Ha a hajnali hűvösségben nem lesz benne párásodás, kondenzvíz lecsapódás, akkor sikerült. Ha nem, kénytelen leszek üvegeshez fordulni. Miközben a rádió óránként mondja, hogy az öregek menjenek árnyékba és igyanak sok vizet ebben a hőségben, én egész nap a tűző napon dolgoztam a deckládán, és naná, hogy, inni se ittam egy kortyot se, de remekül bírtam, aztán amikor három óra felé végeztem az ablakkal és elmentem ebédelni, megittam a székelykáposztám mellé két üveg vizet, de azóta is vedelek. Volt még egy nagy munkánk a héten, valamelyik éjjel a négy édesvíztankból hármat, az 1-es, 2-es és 4-est kitakarítottunk. Megbontottam a tisztítónyílásokat a tetejükön és kiszivattyúztuk a fenekükön hömpölygő rozsdás szutyákos lét és egy hosszú nyélre (a bográcsfakanálra) drótozott szivaccsal szárazra (na jó olyasmira) töröltem a tankok fenekét. Tegnap kiürült a hármas tartály, de tegnapelőtt jó érzékkel megtöltöttük a 2-es kitisztítottat, így nincs fennakadás mosdás, mosogatás zuhanyozás ügyben és még a vízretétel előtt kitakarítom a 3-ast is. Fontos, hogy daruzáskor ne legyen víz a hajóban, mert így is elég lesz a súly, még a 100 tonnás daru is csak max 13 méteres rádiuszon tud ekkora súlyt mozgatni. Amúgy saccperkábé 12 tonnára becsülöm Amapolát, ami kettővel több, mint amit eredetileg terveztem, de hát iszonyat ami anyagot beleépítettem. A pontos súlyt majd a darus mondja meg, ha felemelte.
Ma leraktam a hálóba is a szép lakkozott borovi fenyő padlódeszkákat és ott is rögzítettem a lejáró lépcsőt olyan trükkös módon, hogy a teljes ajtó szélességben el lehessen tologatni, a mögötte lévő polcokhoz való hozzáférés céljából. Bár tegnap este jó későn értem vissza a hajóra a kislányomnál való ajtófűrészelésből és padlócsempesikítózásból, ma már reggel ötkor bőszen dolgoztam, néha magam is elcsodálkozom, hogy bírom, amire az igazi "dolgozók" beértek a telepre én már majdhogynem lenyomtam egy műszakot. Ráadásul (hálistennek) ha valamiben igazán jó vagyok, az a szervezés, gyakorlatilag nincs semmi állásidő, mindíg van valami amit csináljak, amíg egy réteg festék szárad addig mást csinálok, úgy összerakom a teendőket, hogy nincs időveszteség....és persze pihenés se. Elterveztem, hogy amíg ez a hőség tart legalább három óránként tartok 10-20 perc igazi árnyékba lefekvős pihenőt (a cockpit padládákon már szivacsok vannak, isteni ott leheveredni a ponyva alatt), de ma se tartottam be a tervemet.
