Reggel avartakarítással kezdtem, a decken. Az egy hét alatt amíg nem voltam kint, alaposan felgyülemlettek a falevelek, amiket nemcsak tisztaságmániából túrtam le, hanem mert alatta megreked a csapadék és borzalmasan csúszik, balesetveszélyes. Amikor korábban spekuláltam, hogy mi is legyen a fuxban, valahogy meg sem fordult a fejemben, hogy ott legyen az állandó műhely. Mindenfélére gondoltam, de alapvetően a decken terveztem felállítani a satupadot, munkaasztalt, ha valami komolyabbat kell fuserálni, amire hajón MINDÍG számítani kell. RP barátom innen Ausztráliából, (istenem, hogy a sok hülye szidja a globalizációt, miközben a net nélkül ott lennénk a szarban, már mindenki elfelejtette, amikor 30 évet kellett várni egy telefonvonalra) akit megkértem, hogy spekuláljon, mit hagytam ki a funkciókból, mutatott rá, hogy hisz ott a helye a satunak is. Na ma alaposan körbeszimatoltam és ki is találtam, hogy lesz. A méretes felnyitható tető alatt bőven megvan az állómagasság, még ha az csukva van akkor is, hisz 40 cm-re kiemelkedik a deckből. Lesz egy jó hosszú asztallap, szögvas kerettel, beintegrálva a polcrendszerbe, melynek lenyitható előlapjai megakadályozzák, hogy a cuccok kidőljenek, lecsússzanak a hajó mozgásakor. Na ma azzal foglalatoskodtam, hogy a 230V AC kábelt behúzzam a főkapcsoló táblától a fuxig, egyszer úgyis meg kell csinálni, akkor miért vacakoljak hisszabbítókkal? Mostantól itt működik a műhely. Közben volt egy vendégem. Időnként nagyon használható emberek keresnek fel ennek a naplónak eredményeképpen, akiktől sokat tanulok. Múltkorjában egy, a vezeték nélküli hírközlés szakterületen működő mérnök, ma egy amúgy közgazdász, de hajósember, aki sok utat megtett a Német, Osztrák, Francia belvizi útvonalakon és máris tudott olyat mondani, amit feltétlen alakítanom kell a hajón, hogy a zsilipekben fellépő várható problémákat minimalizáljam. Magamtól nem is gondoltam volna rá pl., hogy vannak olyan zsilipek, ahol annyira feljön a víz, hogy gyakorlatilag "eltünik" a partfal. Ilyenkor hiába lógnak kint a pufferek, nem ér semmit, mert ugye valahol a vízvonal környékén ver bele a part éle a hajótestbe. Meg, hogy olyan ütközők kellenek elől hátul, amik megakadályozzák, hogy a hajó közepetáján egyetlen kötéllel megtartott hajó (merthogy zsilipben nincs lehetőség két kötéllel kikötni, elől hátúl) ívben elforogjon, és hol az orrát, hol a farát beleverje a partba, amikor a labanc zsilipkezelő barom módra nagysebességgel engedi be a vizet, vagy a kishajókat leszaró nagy géphajó a zsilipben se állítja le a motorját, hanem kavarja a vizet. (ez utóbbiak elgondolkodtatására lehetne tartani rossz drótkötéldarabokat a hajón, melyek a hajócsavarjuk közelében véletlenül beleesnének a vízbe) Most még fel tudok olyan füleket hegeszteni nem sokkal a vízvonal fölé, a főbordától elől-hátúl néhány méternyire, ahova ilyen vizeken hajózva alkalmi támaszokat szereljek fel.
Vasárnap.
2008.11.09. 18:41 :: A Tengerész
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.