Holnap, azaz mintegy fél óra múlva Húsvét vasárnap. A kereszténység legnagyobb ünnepe, a pénteki napon megfeszített megváltó feltámadásának napja. Ezt ünnepeljük, ezt ünnepli a keresztény világ immáron több mint 2000 éve. SOHA nem értettem a megváltást. Hogy attól, hogy egy ártatlan embert keresztre szögeznek, mitől bocsáttatik meg a bűnösöknek minden bűne. Véleményem szerint ez közönséges pogány hagyomány, amikor a régi sokistenhívők úgy gondolták, hogy valami disznóságot csináltak és az aktuális istenük ezért nyakonvágja őket, az isten oltárán elvágták valami áldozati állat nyakát mert balga hitükben azt gondolták, hogy ezzel kiegyenlítik a számlát. Én hiszek Istenben, bár nem abban a kaporszakállú bácsiban akit az ember teremtett a maga képmásra, mert képtelen volt megmagyarázni a végtelent, vagy a gömbvillámot. De az ember már csak olyan, hogy neki mindent meg kell érteni és megmagyaráznia, ezért amit nem ért és nem tud magyarázni sem, azt ráfogja Istenre. Szóval szerintem senki ne reménykedjen abban, hogy a bűnei megválttattak, pláne nem 2000 évvel ezelőtt. Ha Húsvétot ünneplünk, ünnepeljük azt áldott lélekkel, hogy merünk reménykedni abban, hogy nem követtünk el bűnöket és a jövőben sem fogunk. Ehhez kívánok minden olvasómnak tiszta lelkiismeretet és őszinte akarást.
Eredetileg az volt a szándékom, hogy ma betalicskázom az utcáról a maradék kerti földet, de aztán, lévén Húsvét, sütésre adtam a fejem és ehhez J-t is befogtam, mert egyedül kevés lettem volna 55 db diós pozsonyi kifli elkészítéséhez. Így is ráment a napunk, hogy ketten csináltuk. Mit mondjak, legalább annyira elfáradtam tőle mintha benyomtam volna azt a kb 25 talicska földet az utcáról.
Tojás sárgájával, majd száradás után fehérjével lekenve,
és megsütve
NAGYON finom!
