Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @táncoslábú laces: Ja és ha házat lehet akkor tartályt mért nem? videa.hu/videok/film-animacio/haz... (2024.04.27. 02:58) Csütörtök.
  • A Tengerész: @Advocatus Diaboli: Mmmm....annak a perlon zsinórnak egy szála is megtartja a testsúlyomat, de van... (2024.04.27. 02:41) Péntek.
  • A Tengerész: @Édesvíz: Welcome aboard Édesvíz! Hogy az ördögbe bukkantál MOST erre a régi bejegyzésre? (2024.04.19. 01:49) Csütörtök.
  • KAMA3: Hasonló a történet, mikor kihívják az informatikust a céghez, ahol összekuszálódott a rendszer. Cs... (2024.04.17. 10:29) Kedd.
  • Paduc: Kiegyeltem a a magaságyások deszkáit. Aztán lekentem még egy réteg lazúrral a paradicsompalántákat... (2024.04.11. 20:42) Vasárnap.

Linkblog

Péntek.

2023.11.03. 17:09 :: A Tengerész

Hajnali séta a Szmájli kutyával a mezőn.

386459912_6752442798170696_1193661814050690818_n.jpg

Még csak fél hat múlt, de "menés van" Az apropó nagyon szomorú, jóbarátomat, keresztkomámat, akinek kétszer voltam hites  tanúja esküvőjének, először még ifjan a Szilágyi Dezső téri református templomban, másodszor ugyanannak az esküvőnek a "megerőstőjén" néhány éve az 50 éves évfordulóján, most utolsó útjára kísértem a farkasréti temetőben. Még az ég is sírt. Amint elindultam itthonról rákezdett az eső és kitartott amíg hazaértem. Én igazából soha nem hordok magammal esernyőt, el is áztam ingig, szerencsére nagyon nem volt hideg. Nem tudom mért, de a "végeim" fázósak. Kezem lábam meg a fejem, ha nincs legalább 20 fok én már sapkát hordok még lakásban is, ha nem így teszek, azonnal megfázom, vagy legalábbis megfájdul a fejem. Nem is mentem be a ravatalozóba a szentbeszéd alatt, mert a bélelt kalapom nélkül nem bírtam volna ki és a menetben is rajtam, volt Andris meg fogja nekem bocsájtani, csak az ima alatt vettem le. Sokan voltunk, sokan szerették Szilágyi Andrást, voltunk tán százan is. Furcsa volt olyanokat felismerni akiket 50 éve nem láttam. Ahogy boldogult anyám mondta "a hátam közepébe se kívánom az ilyen napokat". Pedig ideje lenne elkezdeni barátkozni a halállal, de valahogy nagyon nem vagyok rákészülve. Pedig vannak testi bajaim, amikkel határozottan számolok is, azért búcsúztam el nemrég a tengertől is, de piszokul élhetnékem van még.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr6818250037

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

táncoslábú laces 2023.11.04. 11:24:54

Éljél még sokáig,jó egészségben, írd a blogot,hogy legyen mit olvasni
süti beállítások módosítása