Emlékeztek még Koppányra, a sérülten talált kis vadmalackára? Nagyon komoly munka volt az életben tartása.
Itt a szomszédos tyúkudvarban nem maradhatott, már a Lajos (ex törpe) malaccal is elég mozgástér probléma van, de Koppánynak sokkal nagyobb térre volt szüksége, M mamájánál talált otthonra. Itt már élt a Cézár nevű háziasított rokon akivel remekül kijöttek és kaptak egy rohampályát.
Ezt elsősorban "faltól-falig" feltúrták. A kandisznók természetesen ivartalanítva vannak, így kifejezetten (ahogy a Lajos is) rendkívül kedves barátságos jószágok. Intelligenciájuk, és általában a viselkedésük leginkább a kutyákéhoz hasonló, és ebből a szempontból a vaddisznó semmiben sem különbözik a házisertéstől, egyedül a mozgékonysága és a sportos alkata különbözik tőle. De ugyanúgy imádja ha a gazda simogatja, azonnal lefekszik és a hasát mutatja, tehát "behódol". Ma meglátogattuk M mamájánál.
Idefele jövet beugrottunk a JYST-be mert volt akciós ágynemű és M vett a Lajosnak (IGEN a sertésnek) 4 garnitúra új ágyneműt a szobájába az ágyába.
Közbe rájöttem mért nem tudtam letölteni a PC-re a telefonról a tubakoncerten készült képeket. A kábel USB csatlakozóját a telefonba valamiért mindkét lapjával felfelé be lehet dugni. Namármost mindkét állásban mutatja a kapcsolatot, sőt a képek is látszanak, de letölteni róla csak az egyikben lehet. A fene gondolta volna... hát amíg erre rájöttem!!
Szóval pár kép utólag. A zenekar
és a hallgatóság
gondolatébresztő lánykák evezgetnek a "nézőtéren".
Volt egy, kékkel erősen tetovált, amúgy párductestűnek nevezhető hölgy aki sebesen cikázott fel, 's alá... ti értitek, hogy valaki miért csinál a testéből díszpárnát? Ráadásul a bikini abszolút nem passzolt a megtervezett kalligrafikus mintához, meztelenül sokkal jobban mutatott volna. Na mindegy, mindenesetre vízről sokkal élvezetesebb egy koncert, mint egy széksoros teremben.
Icuka csónakjával mentünk, mert 5 főre számítottam, de végül csak hárman voltunk, elől Rákóczy Pisti, Középen Icuka hátul meg én. Jó napunk volt, mindnyájan élveztük. Icukánál zártuk egy koccintással.
Ezt a képet K B lőtte rólunk,
feltehetőleg amikor elhajóztunk előtte, köszönet érte.