Kitört a nyár. Egy hete még fűtöttünk a házban, a hajón meg már második napja nem kell a hálózsák, egy szál, igaz még téli, takaró alatt alszom. Szóval könnyedén végig bírtam fűtés nélkül a hajón a telet. Ez a téli hálózsák csodás találmány, amikor a leghidegebb volt akkor pont nulla fok volt bent és gyakorlatilag ugyanabban a "szerelésben" aludtam nulla és +12°C között, csak hidegben a lábrészre dobtam rá még azt a takarót amivel most két napja takaródzom, de se nem fáztam, se melegem nem volt egyszer sem.
Tegnap este elkezdtek a hajó mellett énekelni a békák, szóval nászidőszak van, az apró halak már két hete ívnak a sekélyesben. Minden beindult, én is a kapu projekttel, hamarosan végzek és beszámolok róla. Mára ennyi, megyek reggelizni aztán belecsapok a zajongásba. Addig a ma reggelről csak így telefonnal...utálok vele fényképezni, mert a napfényben nem látom a fényre elsötétülő képernyőn, hogy mit fényképezek. .
A sok májusi eső aranyat ért, a gabona harsányzöld és naponta nőtt 10 centit, a harmatos fűben csak gumicsizmában lehet sétálni, mert elázik az ember nadrágja és bár gyomnövény a vadmák azaz a pipacs, de gyönyörűek boldogult édesanyám kedvenc virágai. (ne feledjük, "amapola")