Azt kérdi tőlem a "kis"lányom, hogy hogy "Mi a helyzet az emlékezet bloggal?". Örülök a kérdésnek, mert azt jelent, hogy legalább egy valaki azok közül akiknek főképp szánom, olvassa. A kérdés amúgy jogos, nem álltam le, csak ehhez nekem több összeszedettségre van szükségem, mint a hétköznapi blogoláshoz. Mostanában próbálom magam "összeszedni". Na nem mintha különösebben szétestem volna, de több dolog is bezavar. Például nagyon rákészültem, hogy az utolsó fagyos napokat kihasználom és levágom a kikötőm környékén a nádat, gyékényt. De nem jött össze. Két napja remélve, hogy eléggé megvastagodott a jég az éjszakai kemény fagyoktól, felvonultam szerszámokkal, deszkákkal, alumínium létrával, amiket a jégre fektetve biztonságosnak reméltem a kaszabolást... hát nem jött össze. Még a szabad, tehát növényzetmentes területen is (ahol mindig hidegebb van mint a növényzettel borított jégterület felett) ahol sokkal vastagabb a jég, elkezdett alattam recsegni-ropogni. Ez pedig a beszakadás előjele. Úgy, hogy szégyenszemre visszavonultam a jégről az összes rekvizitemmel. Jobban körbetapogatódzva, ahol voltaképpen "aratnom" kellett volna, olyan vékony volt a jég, hogy a csáklya saját súlya alatt belukadt amikor ráejtettem a szerszámot. Hiába van éjszaka -7-9 °C , napközben hét ágról süt a nap, ami persze remek, de azonnal elkezd olvadni ami éjszaka megfagyott. Ma például ez volt a helyzet reggel.

Deres a gangway, meg a stég, de a nap már erősen süt, éjszaka ugyan befagyott a tegnapi jég tetején a napközben megolvadt víz

de ott a "turzáson" túl már szabad víztükör  csillog a sárga bólyán túl.

Pedig éjszaka mínusz 8,5 fok volt, de a nappali felmelegedés már erős.

De legalább víz már van a hajó alatt.

A nagy favágó kudarcom alanya, a dög rönk is körbefagyva a part alatt.

Sz kutya, akinek persze mindenütt ott kell lábatlankodni ahol én vagyok, békésen napozik.

A hajó fekete oldalát süti a nap, ettől rögtön megolvad a jég, legalább nem kell aggódnom a hajótestre gyakorolt nyomás miatt, bár 5 centinél vékonyabb jég esetén emiatt amúgy se aggódnék.

Szumma szummárum, jégen mászkálni reménytelen, le is pihentem tegnapelőtt a stégen a hintaágyra és élveztem a simogató napsütést és a megnyugtató látványt. A nádat, meg gyékényt meg ott egye meg a fene, majd belerohad a vízbe ahonnan kinőtt.

Ma meg utcakarbantartás volt. Arról van szó, hogy csupa kátyú a murvás utcánk, ami, velem ellentétben, sokakat idegesít, mert az a meggyőződésük, hogy ettől tönkremegy az autójuk, én viszont lassan autózok. Ezen a 100 méteren ami az aszfaltostól idáig vezet, szerintem nem szükséges száguldozni. De hát nagy volt a zúgolódás, hogy "majd az önkormányzat kifizeti az autóink futóművét??", meg hasonlók, ezért hát SP élére állt a mozgalomnak, dobjunk össze pénzt és javítsuk meg az utcát. Jó.... mindenki beszáll és jön lapáttal dolgozni. Na a jelentkezők fele adott végülis pénzt és a Sári Pistával, meg a feleségével Klárikával összesen hárman voltunk ott ma amikor meghozta a fuvaros az első kocsi murvát. Amiért én elleneztem az egészet, az a balatoni tapasztalatom. Kezdetben nem volt semmi, csak kitaposott "utca" előttünk. A gyerekeim akik akkoriban még pelenkásak voltak, nyugodtan kimászkálhattak, kerítés se kellett. Aztán lett murvás utca, aztán aszfalt és elkezdhettünk fekvő rendőrért sopánkodni, mert a sihederek ha nem tudtak ötösbe kapcsolni a 100 méteres utcának már a közepén, akkor már rossz napjuk volt. Szóval az az utca ami énelőttem megy SZERINTEM legyen csak jó hepe-hupás. Akkor csak az jön ide akinek muszáj és úgy megy, hogy ne kelljen ijedeznem, hogy elüti a kutyámat. De hát én mindig is másképp gondolkodtam mint a többség. És azt mégse hagyhatom, hogy SP egyedül maradjon a melóra, szóval beszálltam.

SP már cizellálja is.

Klárika a vibrátorral.(hogy valami szex is legyen)

 Én délben leléptem, mert csak félnapokat dolgozok már, mondtam a Pistának, ha holnap is lesz meló, megyek szívesen, de az egész nap nekem már sok, hazamentem és ledőltem, egyből el is aludtam, felébredve kutyasétáltatás, most fogok ebédelni (17:43)

Utóirat. 0:25 van. Másodszor hallgatom meg a műsort a rádióban, amit délután kutyasétáltatás közben hallgattam a telefonon. Napok óta eszem a kefét pártunk és kormányunk eszeveszett baromsága miatt, hogy Debrecen mellett a 40 aranykoronás termőföldön akar kínai akkumulátorgyárat építeni. Máshol ezt írtam róla:  "Fantáziátlan, erőszakos, kontár nemzetvezetés. A fantáziátlan, erőszakos, ostoba választók jóvoltából. Miközben az élelmiszerárak egész Európában mennek az égbe, egy olyan országban melynek mindene megvan az élelmiszer termeléshez, van termőföld, évi 2000 napos óra, víz dögivel (IGEN, alvizi ország vagyunk. Csak nem kell elengedni a πcsába. Víztározók, vízgazdálkodás, öntözés, melioráció. Csupa antik elfeledett fogalmak a "létező szocializmus"-ból. A "hülye" zsidók a sivatagban csinálnak narancsligeteket, mi megoldjuk "okosba", hogy itt elsivatagosodik a Duna-Tisza köze.), megint olyan ipart erőltetnek, amihez semmi sincs az országban. Nincs nyersanyag, nincs energia és most már munkaerő sincs, mert akinek esze van menekül. Tisztára mint Rákosi alatt amikor a "vas és acél országa" akartunk lenni. Vasérc és kohászatra alkalmas kokszolható szén nélkül. Ehhez képest a környezetszennyezés, az elhasználódott akkumulátorok újrafeldolgozásának nehézségei, csak hab a tortán. NULLA a tudás kormányoldalon, de "bátrak" mint a cigány vak lova." MÁS. Olyan két éve, még a Fudan egyetem terv előtt kezdtem mondogatni, hogy Magyarország kínai gyarmatnak lesz elbiznyákolva. Lassan úgy érzem magam mint Cassandra. Lehet idéztem már itt is önmagamat, de nem vagyok én Orbán Viktor, hogy mindig mást mondjak ugyanarra. Szóval Klubrádió, a műsor címe "Másrészről". Kötelező lenne meghallgatni mindenkinek. https://www.klubradio.hu/adas?hanganyag_id=30924  Kiváltképp a döntéshozóknak. 50 percben minden ami az oka annak, hogy itt tart a mezőgazdaságunk. De hát reménytelen. Egy falka megveszekedett jogász jogtipró, 3 millió balfasz kegyéből szarrá pusztítja az országot.