Na szóval ott hagytam abba, hogy beszámolok a csütörtökről, amit így blogszinten megelőzött friss kedves élményeivel a péntek, de ha már megígértem, biztos van valaki akit érdekel is, megírom.

Előrebocsájtom az egész ENGEM személy szerint már alig érdekel. Aki most olvassa először, a történet; Immáron több mint három éve egy szerencsétlen alak részegen ránk támadt a vízen, de aztán mégse sikerült se felborítani, se vízbefojtani minket ordítva hangoztatott szándéka ellenére sem, aminek a fő oka az volt, hogy észnél voltam, mert ha nem jut eszembe a vészhelyzetben az ami eszembe jutott, akkor ki tudja mi lett volna a vége a nálam legalább 30 kilóval nehezebb és legalább 30 évvel fiatalabb támadóval való összecsapásnak. Akit ezek után érdekelnek az előzmények az alant linkelve szép történeti sorrendben megtalálja. Ha nem is az összeset amit írtam róla, mert a bűncselekményt egy rakás rendőrségi eljárás követte (amikről annakidején részletesen beszámoltam)  aszerint ahogy a bűnös és családja a felfogadott raffinált fiskálisok segítségével húzta az időt ami ugye "életet jelent",  ezzel az ügyészséget további nyomozás kiegészítésekre, sőt nyomozási határidő meghosszabbításra kényszerítve, ezekben az esetekben mindig be kellett mennünk a rendőrségre további kihallgatásokra, amik J-t eléggé megviselték, mert minduntalan átélte az eseményt amkor az elkövető megpróbálta a vízbe rántani, miközben szaporán lebüdöskurvázta, míg én az eset után már néhány perccel túltettem magam az egészen, de hát ő nőből van, tehát érzékenyebb mint én öreg rinocérosz tengerész.

Naszóval a teljesség igénye nélkül  https://amapola.blog.hu/2019/09/17/kedd_1729 https://amapola.blog.hu/2022/04/28/csutortok_500 https://amapola.blog.hu/2022/11/12/szombat_591 https://amapola.blog.hu/2022/11/13/vasasrnap_623  Ennyit tudtam hirtelenjében előgooglezni, ez se volt könnyű. DE volt aki rajtam kívül megtette, erre még visszatérek.

Tehát megjelentünk a bíróságon, az ajtónállók megfémdetektoroztak, leadtam még azt a svájci bicskámat is ami nélkül még az ajtóig se megyek de a gép nem mutatta ki, aztán leültünk az előtérben a kispadra. Hamarosan megjelent a vádlott, sztárügyvédje kíséretében, amikor eszembe jutott, hogy illik kikapcsolni a telefonomat. Épp ezzel foglalatoskodom, amikor ügyvéd úr megszólít, "remélem pontosan rögzít minden szót" , amire felhúztam a szemöldököm, mondom épp csak kikapcsolom a telefont, majd azzal folytatta, hogy azt is vegyem fel hogy mosolyog. MI A FENE! Aztán hamar rájöttem, ez az ember olvassa a blogot!! Mert abban írtam valami olyasmit, hogy udvarisasan  mosolyogva megközelíti az ügyészt. Aha... hát úgy tűnik sztárügyvéd úr ezt megjegyezte. J mindjárt le is tolt, hogy "megmondtam neked, hogy ne írjál ilyesmit!" , de hát mit csináljak ha ő mosolyog én meg naplót írok? Na nem gondolom, hogy úgy általában az olvasóm, de alighanem alapos ember és adatokat gyűjtött a védelemhez. Hát elég melós dolog lehetett, ha azt a jónéhányszáz sort kibogarászta  abból a sokezerből amiből az a néhány tucat szólt az "esetről" az elmúlt több mint három évi munkásságomból, még nekem se sikerült a fent linkeknél többet előkaparnom, pedig többet is írtam róla. De hát gondolom erre valók a sztárügyvédbojtárok. Merthogy a későbbi védőbeszédben is idézett tőlem, mint tiszta forrásból, ami igazán becsületére válik, meg is dicsértem kifele menet, hogy milyen szép (bár korántsem mindenben igaz) beszédet rittyentett. J persze ezért is letolt, de ezeket én már megszoktam.

Maga a tárgyalás rövid volt és velős, az ügyész eltekintett a vád részletes ismertetésétől, mert a vádiratot a jelenlevők mind ismerik (mi ugyan nem, de hát mi senki sértettek vagyunk, itt aki számít a bíró, az ügyész, a vádlott és az ügyvédje, persze nagyjából sejtjük mi lehet benne, a három évi, az elkövető ügyvédje által kieszközölt folyamatosan ismétlődő rendőri kihallgatások során tisztázódtak a vonalak), a lényeg, hogy miután a vádlott beismerte a bűnösségét (arról szó se esett, hogy három éven át tagadott, hamis tanúkkal próbált hamis tényeket igazolni) ez, továbbá gyenge egészségi állapota, valamint a jelentős időmúlás (naná ezért húzták az időt) enyhítő körülménynek minősülnek, míg súlyosbító körülmény a büntetett előélet, ezért a víziközlekedés biztonságának veszélyeztetése  bűncselekmény elkövetése tárgyban 3 havi elzárást és 500000 Ft pénzbüntetés kiszabását kéri a bíróságtól, valamint azt, hogy a vádlottat két évre (de lehet, hogy három, erre nem emlékszem pontosan) tiltsa el a víziközlekedéstől..

Ezek után a bírónő még oktatta a vádlottat, hogy ha elfogadja, akkor ez mivel jár, stb. Majd sor került a védőbeszédre, ahol ügyvéd úr maradandót alkotott. Azzal kezdte  hogy az élet mekkora rendező,  idefelé jövet elautózott a Hableány városnéző hajó tragédiájának emlékműve mellett, ezzel megteremtve a két ügy közti összehasonlítás hangulati alapját, hisz minkét eset a víziközlekedés szabályainak megszegése miatt történt. Ezzel elegánsan elsiklott azon kis különbség felett, hogy a Hableány és a Viking szállodahajó összeütközése véletlen baleset, ez meg szándékos támadás volt, de sebaj. Sőt azt is állította, hogy én mentem neki rovottmúltú ügyfele csónakjának, ami hamis tényállítás, de hát kicsire nem nézünk, még ha a valóságtól való eltérés 180° is. Aztán érzésem szerint kissé pikírten tért ki arra, hogy én az egész esetet és következményeit eme blogfolyamban az Interneten szellőztetem, de lehet ez csak az én szubjektív érzésem, mert némi dicséret jobban esett volna, hisz miután ugyanezért J-től csak leb@szást kaptam ő igazán több hálát mutathatott volna, hogy muníciót szolgáltatok a védelemhez. Bár nem volt könnyű a dolga, mert  mindössze  ennyit tudott idézni az általam leírt rengeteg betűből "Alapvetően egy pimf úgy, személyi sérülés nem történt, anyagi kár nulla". Hangsúlyozta, hogy ebben mennyire egyetért velem. Ezt amúgy továbbra is tartom, SŐT, ha netán szót kapok elmondtam volna, hogy részemről egyáltalán nem kívánom védencének a szigorú megbüntetését, semmi bosszúvágy nincs bennem, megbocsájtásban vetekszem a Jóistennel, az élet tele komoly problémákkal, lépjünk már tovább! De hát a kutya nem kérdezett. Én az ügyész úr helyében azon viszont  felfortyantam volna, ahogy az ügyvéd úr keményen hibáztatta az igazságszolgáltatást, hogy egy ilyen pimf ügy több mint 3 évig húzódhatott, mintha az ügyészség tökhülye, vagy legalábbis lusta disznó lenne, miközben az elkövető ügyvédjei jöttek folyamatosan a fúróval, minden jogszabályi lehetőséget kihasználva az ügy elhúzására, melyre mindig megtalálták a jogi alapot, lehetőséget nem hagyva az ügyészségnek a mielőbbi vádemelésre, sőt a nyomozati időszak törvényileg meghatározott határidejének meghosszabbítását kierőszakolva, hogy a végén még a poligráfos vizsgálatot is el kelljen rendelni (ez utóbbi igazságszolgálati túlkapást különösen teátrális zaklatottsággal adta elő Bánáti doktor )  ebben a pimf ügyben. De hát a tárgyaló ügyésznek ez nem tűnt fel... vagy ha egy ügyvéd már sztár akkor ilyet is megengedhet magának. Miután a vádlott elfogadta a büntetést, csak az tartotta vissza a bíróságot a jogerős döntés meghozatalától, hogy ügyvéd úr a bűncselekményi minősítést nem vitatva, a büntetés vonatkozásában enyhítést kért, nevezetesen a 3 hónapi elzárás helyett ugyanennyi közérdekű munka kiszabását, mert az jobban szolgálja a vádlott nevelését. Meg kell mondjam ezzel nem lopta be magát J szívébe aki sértetti minősítésében nálam sokkal sértettebb. (Csitítgatom azóta is, magyarázom neki, hogy  az ügyvéd csak megdolgozik a pénzéért, ügyesen csinálja, ettől sztár, ez az egész nem az igazságról, hanem a jog hétköznapi gyakorlásáról szól mely fogalmak csak részben fedik egymást) Ezután kiküldtek minket amíg a bíróság ítéletet hoz. 

 A végén a bíróság az ügyész indítványát helybenhagyta, de mivel az ügyvéd kitartott  az elzárás közérdekű munkává változtatására, a fellebviteli bíróság fog dönteni. Felmerült még  395000 Ft perköltség, továbbá valamennyi állampolgári jog korlátozás és vége volt a dolognak. Legalábbis remélem.

Összefoglalva, feltételezve, ámbár nem megengedve, hogy valóban eltéptem VÉTLENÜL (miközben szabálytalanul horgászott) ennek az embernek a horgászcájgját, ezzel mintegy 500-800 Ft anyagi kárt okozva, ez idáig került neki 500000 + 395000 =895000 Ft-ba plusz  3 évi ügyvédi költségbe több résztvevővel, ez saccperkábé alsó hangon összesen kétmillió forint.....biztos megérte neki. A közérdekű munkát, ha az lesz a fellebbvitel eredménye, majd letudja a munkahelyén az apja gimnáziumában ahol egyébként is tanít. Már csak az a kérdés végig gondolja e. Én igazából sajnálom szegényt és ezt most egészen komolyan mondom.