A szivattyúnak a tápkábele volt zárlatos. Ilyennek még nem találkoztam. Belül a gumikábel erei közt romlott le a szigetelési elleállás. Megohmos méréshatárban galvanikus kapcsolatot mutatott a fázisvezető és a védővezető közt a műszer. Elkezdtem darabolni. Ahogy vagdaltam a szivattyútól távolodva, azonnal feltűnt ahogy széthajtogattam az ereket, hogy mérjem a szigetelési ellenállást, hogy a kábelerek nem fényesek, sőt még nem mattra oxidálódottak sem, hanem feketére elkormolódottak. Valahogy behatolt az agresszív szennyvíz a kábel belsejébe. Mindazonáltal ez nagyon jó hír, egy kábelcserével megúszom a javítást.
A gunwale-al is haladtam. Már majdnem behajlott a végleges formára. Némi gondolkodás után feloldottam a szorítókat. Jelentősen visszarugózott, majdnem oda ahonnan elkezdtem a második gőzölés után. De azért nem egészen oda, szóval valamit haladtam. Levettem, lesúlyoztam és leengedtem a Duna fenekére. Két napot ázik, utána megint felrakom szorítókkal és hőlégfúvóval hevítve fogom újra görbíteni szakaszosan. A másik elképzelésem, hogy áramot vezetek át a vizes fa két vége közt, ezzel hevítve, de ez elég bizonytalan dolog a menet közben változó nedvességtartalom és ellenállás miatt. Kell hozzá egy változtatható feszültségű toroidtrafó (ami van), de le kell szigetelnem egy másik, 1:1 áttételű trafóval a hálózatról (az is van), különben verni fogja a FÍ relét. Csak kicsit macerás, a hőlégfúvót nyugisabbnak érzem.
Sajnos a hangommal nem haladok, sőt. Szorgalmasan csinálom a hangszáledzés gyakorlatokat, de nem észlelek javulást, inkább romlást. Jó lenne Skipeon csinálni az előrelépéseket a logopédussal, ahogy valaki tanácsolta, és akkor nem kellene hetente kétszer Pestre járni, de sajnos hozzá tartozik az ultrahangos nyakmasszázs is, na ahhoz viszont nincs technikám.
