Kalandos délelőttöm volt. Mint az ántivilágban a szendvicsemberek a reklámtáblákkal, magamra akasztottam két táblát és így sétáltam a piacon 9-től 12-ig. Előtte letöltöttem a netről a Hadházy -féle aláíróívet, mely egymillió aláírás segítségével akarja kikényszeríteni, hogy csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez.
Ha kérdezitek mért tettem, csak azt tudom válaszolni, hogy én már öreg vagyok ahhoz hogy forradalmat csináljak, de annál azért még több bennem a tettvágy, hogy megelégedjek azzal, amivel a nem kormánypárti többség, hogy különféle fórumokon osszam az észt hogy MÁSOKNAK mit kéne tenniük és harmadosztályú poénokat gyártsak Orvbán Viktor rovására. Miközben arra is lusták, hogy feltápászkodjanak a fotelből és három trolimegállót utazva kimenjenek tiltakozni a Városliget tönkretétele ellen. Ha nem tettem volna meg legalább ezt és nem tenném meg még legalább a következő két hét piacnapjain, nem lenne többé pofám a tükörbe nézni.
Mit mondjak, érdekes élmény volt. Már amint a csónakot kikötöttem a Vizához ( a volt honvédségi hajó) szembesültem az első ellenzővel. Béla exbócman extengerészkollégám van szolgálatban. Mondom neki írja alá. Na mindjárt elkezdte a szokásos nótát, hogy de a kommunisták amikor loptak akkor bezzeg nem írattam alá, stb, kicsit fejtegettem neki a lényeget, mire kirukkolt a "fedáksárival" (tudjátok, az ultiban az überelhetetlen kontra), " menj te a picsába a hülye eszdészes dumákkal!" Nos ha az embernek ilyen barátai vannak, az bízvást nézhet szemközt az ellenfeleivel.
Kezdtem a sétát a piacon, az emberek többnyire rám se néztek, de azért néhányan elolvasták, még néhányabban alá is írták az ívet, de ahhoz képest ahányan nyüzsögtek a piacon az a 30 aláírás ami összejött három óra alatt, elég sovány. Akik aláírták, azok egytől egyig meggyőződéssel helyeselték, megköszönték az akciómat. Akik nem azok viszont olyan három, négyféle csoportba sorolhatók. Amiből a legtöbb volt a közönyös. Ha rám is nézet, már fordította is el a szemét, ha el is olvasta, reakció nem volt. Aztán voltak a kákán is csomót keresők, a tanácsot adók. Mindjárt az első szigorúan rám nézett és azt mondta: " a hogy elé vesszőt kell tenni!!" Általános iskolás magyartanárom mondta, hogy " ne csak azt tanuljátok meg, hogy vessző nélkül nem lehet hogyozni, hanem vannak kivételek is". Nos ez pont ilyen, de nem álltam le vele nyelvtanozni, csak megkérdeztem, hogy neki ez e a legnagyobb baja a lopással, azt válaszolta, hogy igen. Egy másik a kolbászmajszolók közül ki is oktatott, hogy ha nekem az a bajom, hogy mint mondtam neki, a Mészáros Lőrinc órabére több mint egy középiskolai tanár három évi bruttóbére, akkor ha majd én is olyan ügyes leszek mint a Lőrinc akkor én is kereshetek annyit. Amúgy nem volt célom vitázni, általában azt mondtam, hogy ha nem ért egyet akkor ne írja alá. Egyébként se kínálgattam a portékámat, csak kerestem a szemkontaktust, ha megvolt, szemöldökömet felhúzva jeleztem van e szándék, ha volt, kértem a lakcímkártyát és írtam amit kellett. Aztán voltak dühösek is, egy nő csak úgy siettében odaszólt, hogy "soha nem fejlődött úgy az ország mint most". Ezt nagyon megjegyeztem, mondogattam is magamnak délután amikor a három hónappal ezelőtt kért időpontomon várakoztam az urológusra a rendelőben ( mondom, nem épp az a csúcs napom volt, akit vizsgáltak már így az tudja mért), aki miután Budapestről jár ide rendelni, ha a kórházban kikap egy sürgős műtétet, plusz utána idefelé egy dugót, akkor késik néhány órát, most is ez volt. A hölgy nyilván úgy gondolja, hogy az új stadionok bőséges kárpótlások annak aki hónapokig nem tud rendesen pisálni. Én ugyan hálistennek nem tartok itt, csak a háziorvos elküldött a korom által indokolt kockázati kontrollra, de egy bácsika nem tudta kivárni amíg megjön a doktor és párjával karonfogva eltipegett.
De vissza a piacra. Egyik árus néni azt mondta ő aláírná, de nem szeretné ha a neve valahol felkerülne egy listára és annak ki tudja milyen következményei lennének. Rákérdeztem, hogy valóban fél? Azt válaszolta, hogy igen. Egy magát kommunistaként bemutató piaci polgár, miután rákérdezett, mi a fenét csinálok itt simán hazaárulónak nevezett, a táskaárus meg agyatlannak. Ennél durvábbakat nem kaptam. A nemaláíró, mégis megszólalók legtöbbje abba kapaszkodott bele, hogy 1. MINDIG MINDENKI lop ezért értelmetlen ilyesmivel foglalkozni, 2. Ha "ezek" megbuknak, a másikok még többet fognak lopni. Ha rákérdeztem, hogy akkor ebbe most bele kell e örökre törődni, vagy hogy mért ilyen biztos abban, ha mondjuk az európai ügyészség segítségével a rács mögé kerülnének a bűnösök akkor az nem rettentené e el az utánuk jövőket, soha nem adtak egyenes választ.
Szóval érdekes piacozás volt, szombaton is megyek és a rá következő héten is a két piacnapra. Ha ennyi idő alatt összegyűlik 100 aláírás, akkor mint cseppben a tenger, Ráckeve nekem bizonyíték arra, hogy összejöhet az egymillió aláírás Hadházynak és akkor talán mégse kell a klotyón lehúzni az országot. Nem azért, mert akkor holtbiztosan sikerül kikényszeríteni a csatlakozást, hanem azért mert tán mégse olyan rossz az emberállomány, hogy ezt érdemelje közös hazánk ami most van és még rosszabbra alakul.
Amúgy különösebben nem izgatnak a beszólogatók, úgy vagyok vele, mint amikor az állatkertben rámbőg az oroszlán, az is biztos anyázik és engem hibáztat, hogy késik a kaja, de hát kit érdekel?
