Tegnap megvolt a műtét utáni utolsó kontroll, a sebem begyógyult, minden a legnagyobb rendben van, sem tampon, se ragtapasz nincs már és a víz se árt már neki. Mondjuk a Dunában nem úszkálok ezzel a füllel, de ingerenciám sincs rá, tegnapelőtt már azt fontolgattam, hogy flanel pizsamára váltok éjszakára, mert 20 fok alá csökkent a hajón a hőmérséklet. Két hét ment el végülis rá az életemből, a hallásom egy cseppet se javult és ugyanúgy cseng a fülem mint előtte, de mint többször említettem (igaz szomorúan), most már legalább tudom, hogy nem lehet rajta segíteni. Szóval vége a pihenésnek, folytattam a cockpit pilothouse ponyva készítését, pontosabban egy szerszámot csináltam ma a babakocsizárak ringlijeinek beütéséhez, mert nincs kedvem a nehéz ponyvát felcipelni Csepelre beüttetni, a hozzá való edzett acél gyári szerszámot ezért a négy darabért meg nem vásárolnám meg mert közel 30000 Ft, annak éri meg aki kamionponyvát gyárt szakmányban. Pont olyat csinálni nem tudok mint a profi szerszám, de némi vasanyag, hegesztés, csiszolás és ami a trükk, öntött ólom, ami persze nagy mennyiséghez hitvány lenne, de négyhez untig jó lesz. Megszerkesztettem a kopárblog következő részét, ajánlom becses figyelmetekbe. http://kopar.blog.hu/2017/09/07/ggr_2018_4_resz
Csütörtök.
2017.09.07. 23:28 :: A Tengerész
1 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.