Kemény három napon vagyok túl. Úgy kezdődött, hogy a hét közepén megérkezett két újabb facsemete, Egy konténeres "Milotai 10"-es dió és egy szabadgyökerű "Tétényi bőtermő" fantázianevű mandula. Főleg a szabadgyökerű miatt volt sürgős a mielőbbi elültetés, mert féltem hogy elpusztul, de legalábbis nem szerencsés egy nejlonzsákban nedves szalma közt senyvednie, miközben az egy hete elültetett társán már pattognak ki a levélrügyek. Ehhez azonban helyet kellett csinálni a kertben, ami egy egészen sajátos növényburjánzás megszüntetését jelentette. Pontosan azt se tudtam milyen növények, azt gondoltam három tuja, de kiderült, hogy a középső fenyő. A tuják sok törzset növesztettek és a fenyővel egybe fonódtak, egymást hajszolva a fény felé szaladtak, a kerítés mellé valaki szőlőt ültetett, az felfutott a fák tetejére indáival át meg átszőve lombjukat és az egészet úgy ahogy volt beszőtte a kúszó borostyán. Szép nagy növénykatyvasz. Mind a szőlőnek, mind a borostyánnak tőben karvastagságú szárai voltak, a fák alsó ágai a fény hiányában teljesen kiszáradtak, csak a rajtuk élősködő borostyán zöldellt. Optimistán azt gondoltam, hogy egy nap alatt végzek az egésszel, beleértve a faültetést is, hát majd három napig tartott és minden erőmre szükség volt a megvalósításhoz, alaposan ki is döglöttem. Vágtam láncfűrésszel, machétával, karos ollóval, metszőollóval. A törzseket a kívánt dőlésirányba előfeszítettem csigasorral,
majd bevágva húztam rajta amennyit erőm engedett, ezt többször ismételtem mire végül teljesen átvágtam, így akadályozva meg, hogy a kerítésre zuhanjon, netán átessen a szomszédba, vagy ami még súlyosabb ráessen valami virágra, ribizlibokorra, vagy J egyéb kedvencére, így is annyi letolást kaptam tőle két nap alatt, ha meggörbült, netán letört egy hajtás pl. arról az izébokorról ami az alsó képen összevissza van kötözve, mint máskor két hónap alatt. Megjegyzem az egész mandulaültetvény az ő ötlete volt én csak a diót akartam, kihívás, hogy hátha sikerül addig élni, hogy még ehessek a terméséből.
Ilyen szárai voltak a borostyánnak több méter magasságban.
Még messze volt a végkifejlet, de már két terjedelmes kupac irtvány halmozódott fel a területen, ez az egyik,
ez meg a másik, van vagy 2 m magas és egyenként vagy 15 m2 alapterületű, kemény munka lesz felaprítani komposztnak.