Elfogyott a szalontüdő :-( . Ja ti nem is tudjátok, pénteken Behoék voltak nálunk villámlátogatáson és Laci hozott kifejezetten nekem főzött szalontüdőt zsemlegombóccal. Három ebédre futotta (nekem, J ránézni se hajlandó). Pont olyan volt mint amilyet boldogult anyám főzött. Ehhez hozzá tartozik, hogy J ki nem állhatja az ecetszagot, kijelentette, hogy bármit hajlandó főzni, de szalontüdőt akkor se, ha az életem függ tőle.
Végre kész ez az átok csónakponyva. Három napom ment rá! Most hogy dolgozzon így az ember ha egyesek megágyaznak maguknak a munkadarabon?!
Így nem lesz tele állandóan esővízzel. A szélébe nagyobbacska kavicsokat varrtam nehezéknek, remélhetőleg így nem tudja a szél felpenderíteni.
Ahhoz, hogy az utcáról behozzam a 470-est meg kell javítanom a sólyakocsiját. Én boldogtalan azt gondoltam, hogy mindössze egy defektes kereket kell rajta kicserélni. de hát semmi sem olyan egyszerű, mint ahogy az ember gondolja. A a rozsdás jószágot látva alaposan nekikészültem szerszámokkal, hogy leszedjem a rossz kereket, de meglepve tapasztaltam, hogy a 14-es anyákat kézzel (!!) könnyedén le tudom csavarni. A gumis 5000-ért cserélte volna a külsőt és a belsőt, de a neten találtam ugyanilyen kereket, párban árulják molnárkocsi kerék néven, házhoz szállítva 24 órával a megrendelés után 5250Ft volt a két darab, ráadásul nem a csúszó műanyag hüvelyes, hanem a tűgörgős. Nem szívesen csinálok negatív reklámot a hajósboltoknak, merthogy ők is a barátaim közé tartoznak, de ugyanez a kerék(na jó ott sólyakocsi keréknek hívják) az egyiküknél darabja 7900. (és ebben nincs benne a szállítás) Na ma hogy végre vízretettük a munkacsónakot, mondom kicserélem a kerekeket. Alighanem rájöttem miért volt olyan könnyű leszedni az anyákat, a tengelyekről hiányoztak a perselyek, alighanem valaki erről a kocsiról begyűjtött alkatrészekkel javított fel egy másikat. Nem haragszom rá érte, ennyiért kocsi nélkül is megvettem volna a hajót. Mázlim volt, volt itthon megfelelő méretű csövem, igaz alumínium, nem acél mint az eredeti, de időnként megzsírozva 20-30 évet ez is ki fog bírni. Ha már nekifogtam, mondom kicserélem az elkorhadt billegő támasztó tappancsokat is, na itt lett nehéz a dolog, alumínium alkatrészek állnak olyan zártszelvény fészekben amiből nem tud kifolyni a víz, mert a feneke zárt. Kész galvánelem. Egyrészt a vas lemezesen szétrozsdált, másrészt az alu tuskóba úgy belerohadtak az M10-es csavarok, hogy oldáskor az anyák és a csavarfejek leszakadtak, középen bent maradt a csavarok szára. Szerencsére Ervinnek volt vas csöve hasonló átmérővel, holnap ebből csinálom meg ami most alumíniumból van. További szerencse, hogy volt 40X40-es zártszelvényem, így a rozsdás csukló fészkeket is lesikítóztam és újat hegesztettem fel a kereszttartóra. Így lesz a fél órás kerékcseréből (jóesetben) egy napos munka. Megtehettem volna (volt is rá ingerenciám, mert már nagyon szeretném a hajót bütykölni), hogy hagyom a fenébe a régi tákolmányt, csak a kerekeket cserélem ki, de ha már hozzányúlok legyen rendesen megcsinálva rajta minden és akkor ebben az életemben már nem kell vele többé foglalkozni.