Szombat reggelautóval jött értünk Zs, hogy elsofírozzon bennnünket Dr Rácz Tamás pilisi házába, ahova hétvégére meghívtak bennünket. Gyönyörű környezet, a behavazott erdőn át autóút a faluszéli házba, melynek teraszáról kilátás a környező dombságra. T háza ugyanolyan vadregényes mint a hajója (tudjátok, a Varuna). Ott őrzi azt a pár emléket, ami Tildy Zoltántól rámaradt, fénykép a falon, egy félig elszívott csomag Chesterfield cigaretta meg egy cukorka Sztálin asztaláról, a karosszék (nagyon kényelmes, mi is beleültünk), amiben nálunk sokkal kevésbé vidáman ücsörgött hónapokon át a később köztársasági elnök Ráczék lakásában, ahol bújtatták, miközben a Gestapo égen-földön kereste. A történelem szele lengi körül e sajátkezőleg épített kis házat. Nem messze innen a legfiatalabb Korbuly háza a jeles mérnökdinasztiából (https://www.youtube.com/watch?v=id0YY_WyNCM ), végignéztem mindhárom részt és belémmart az érzés, mi lehetett volna ebből az országból, ebből a nemzetből, ha vezetői a reformkort követően egy-két emberöltőként nem navigálják bele olyan vesztes csatákba, mely a teljes intelligencia lefejezésével járt. Mert persze fontos, hogy legyenek nyersanyagforrások, hogy legyen jó termőföld, de amikor Széchenyi azt mondta, hogy "Kiművelt emberfők sokasága teszi a nemzet erejét", akkor a legnagyobb igazságot fogalmazta meg, a haza egyetlen reménységét. Ehhez képest újból és újból lefejezték a nemzet intelligenciáját, ezzel sikeresen magunk elé utasítva idegen népeket a versengésben. A mai fiataloknak halvány fogalmuk sincs arról, hogy nem is olyan régen magyar úszódarukat exportálunk Brazíliába, motorvonatokat Argentinába és egy picivel régebben a Ganz olyan versenytársa volt a Siemensnek, mint most az Apple a Samsungnak.
A négy házi cica közül kettő hűséges kíséretében kellemes sétát tettünk a behavazott erdei utakon, ettünk, ittunk, pihentünk, aztán ma délelőtt feredőztünk a Dagály strandon, majd T hazafuvarozott bennünket a hajóra ahol "barátságos" +3,5 Celsius belső hőmérséklettel fogadott minket Amapola, de miután betüzeltem, egy óra múlva már 20 fok felett volt az ájer, de ahhoz, hogy a fal mellett az ágynemű alatt se legyen dermesztő a hideg kellett még három óra, egy plusz vödör fa a kályhába, meg 30 fok körüli belső hőmérséklet.
