Hát a ragasztás elsőre nem működött. Hiába vasaltam át, nem ért egy kalap sz@rt se. Alig tartott valamit. Pedig ehhez a szintelen Tesa ragasztóhoz azért vonzódtam, mert nem látszik. Végülis kénytelen voltam szétszedni (már ahol nem esett szét magától) és átragasztottam a régebben használt sárgásbarna színű papírral tekercselt, megnemmondom milyen típusú kétoldalassal. Ezt a fajtát azért nem akartam használni, mert a fehér anyagon átüt a sárga ragasztó, viszont ez tart mint a beton, pláne, hogy még erre is rávasaltam. Abraxas ahogy a tegnapi kommentjében írta, rossz tapasztalatokra tett szert a ragasztóval, nekem ezzel a fajtával mindezidáig még nem volt gondom. Össze is varrtam a vitorlát, miután a ragasztást követően felemelve, a sarkait kifeszítve, ahogy tegnap a szabást is előkészítettem, ellenőriztem szemre a formát és nem találtam benne javítani valót. Már csak a sarokerősítések, meg a latnizsákok felvarrása és a kötélszemek beütése van hátra és kész. Ha nem jön közbe semmi vasárnap estére gondolom befejezem. Délután vizet töltöttünk a tartályainkba, mert az emlékezetes jégvágásos slaugszabadítós víztöltésünk immáron egy hónapja volt, ma reggelre kifogyott a víz. Nagyon szép volt tőle, hogy nem akkor tette amikor mondjuk beszappanozva állok a zuhany alatt, hanem a reggeli utáni fogmosás végén jelezte a szivattyú folyamatos működéssel, hogy immáron víz-levegő keveréket szív a négyes tankból.
Péntek.
2012.03.09. 21:03 :: A Tengerész
4 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
abraxas 2012.03.09. 22:34:20
halaloszto 2012.03.09. 22:59:20
vajk