Gyerekek... én olyan piszokul elfáradtam, hogy a kezem nem tudom megemelni. "J" a másik fele, ő is csak dülöngél. Mondom hagyom a dagadt ruhát másra, szóval majd holnap megírom a naplót, de aztán mégiscsak nekiálltam, mert gondolom néhányan már olvassák a mai napot is, akik itt voltak, meg azok is akik nem. Szóval a "jelenléti ív" tanúsága szerint Denit és az összes sünpalántát is beszámítva 33-an voltunk, de erős a gyanúm, hogy főleg a későbben jöttek közűl néhányan leszabotálták az adminisztrációt. Mindenesetre a "kemény mag" megjelent. Bár az első perctől hangsúlyoztam, hogy nem tekintem magunkat házigazdának, legfeljebb csak egyszerű résztvevői vagyunk a pikniknek, de aztán mégis valahogy úgy alakult, hogy sokat kellett ugrándoznunk. Vitézül elpakoltam a táborhelyet és még a bográcsot is kisikáltam, de szegény "J" még mindig mosogat, mert valahogy minden tányérunk beforgott a közevésbe, "szerencsére" két rozsdamentes bögrét és egy műanyag húsvágó deszkát beejtettem a Balatonba (nekünk minden víz Balaton akár a Dunán, akár az Adrián vagyunk) amikor az eszetlen mennyiségű csetreszt behordtuk a hajóra, ezeket már nem kell mosogatni, ráadásul a szokásos mágnessel való szerszámkiszedés, ami pl ollónál bevált, se működik ezeket nem fogja a mágnes, szóval ezekből, erről a halak esznek isznak ezentúl. "J" nem győzi siratni a kedvenc bögréit. Akinek egy narancsszínű műanyag pohara hiányzik az viszont itt van, erősen "süngyanús" a dolog. Szóval remek volt a buli, bár amit reméltem, hogy ezentúl tudni fogom, kit hogy hívnak, melyik névhez melyik ábrázat tartozik, azt a kitűzők ellenérte is csak felébe, harmadába sikerült memorizálnom és erős a gyanúm, hogy ahogy telnek a napok egyre többet fogok elfelejteni, de hát amíg az embernek minden pisálás előtt eszébe jut kigombolni és ütőképesen használni a hardvert, addig ne panaszkodjon a szoftverjére!
Szóval aki nem volt itt sajnálhatja, aki meg itt volt az biztos nem unatkozott, a távollévők kedvéért rögzítem a tényt, hogy teljes sikerrel járt a hajózóút tuskótlanítása, némi nyers erőszak alkalmazásával kihúztuk a partra illetve a part melletti veszélytelen vízbe a fákat, mindenki aki részt vett az akcióban a fák után magát is kihúzhatja, megvolt az eheti jócselekedete! Ugyancsak a távollévők kedvéért kérem aki fotózott, hogy küldje el a képeket a vilmosbartyikkukachotmail.com-ra és én be fogom rakni ide a blogba, hogy szegény invalidusok,IQnuku, sanyi és harpi (meg akik még jöttek volna de valami közbejött) is megnézhessék mi is történt velünk, boldogabbakkal ma. Mindenesetre minden betegnek jobbúlást!! Rengeteg komment meg mail jött, elnézést, de nem fogok külön-külön mindenkinek válaszolni, mert csak azt írhatnám, hogy köszönöm, és jajdejó, tehát így mindenkinek: KÖSZÖNÖM ÉS JAJDEJÓ! Remélem mások is így éreztek ma.
Alighanem az elkövetkező hetekben pirítóst, bundáskenyeret fogunk enni reggeli-ebéd-vacsorára, mert annyi kenyér maradt és a sör és bor is kitart idén az év végéig, amennyit mi iszunk. Viszont a pörköltből csak egy kis kóstolónyi maradt "J"-nek, merthogy ő volt tán az egyetlen akinek alapból nem jutott, pedig ő főzte, de azért elrakott belőle egy kanállal, legjobb volt amikor a 9 hónapos sünbébik cuppogva ették a pörköltszaftos pásztortarhonyát, szóval alighanem nem vallottunk szégyent a kajával.
21:50 No jött egy eresztés kép Vajktól (halálosztó) megpróbálom idekopyzni, csak át kell őket méretezni egyenként, szóval eltart egy darabig. De ez ne tartson vissza másokat, akik még fotóztak, mert sajnos a rönkhúzásról nincs kép köztük, hiszen Vajk 
ott keményen dolgozott, nem tudta megöregíteni az akciót, pedig látványos lehetett amikor ott kepesztettem a csutka evezőimmel az előttem tornyosuló Jánost megpróbálva nem vesénverni a piciny gumicsónakban.
