Hálistennek elállt az eső. Tiszta, sőt főleg napsütéses idő volt, bár a múltheti meleg már valóban a "múlté". 10 fok fölé nem ment a hőmérséklet délben se, ha így megy tovább a végén nekem is be kell költöznöm aludni a fűtetlen hátsó hálókabinból a szalonba. Itt jó meleg van. Így néz ki a kályha nemsokkal a begyújtás után. De a beköltözéssel még megvárom a mínuszokat. Hátha idén mégse lesz tél. Ma befejeztem a szalon ajtót kívülről-belülről záró szerkezetet, fel is szereltem. A reteszként szolgáló fadarab visszakerült a tüzifatároló vödörbe. Egész fel vagyok dobva az ilyen apró változásoktól. Kiklattyintom, beklattyintom, záródik, nyitódik. Kívülről még le is lehet lakatolni. Régen bosszantott már ott az a primitívség azzal a gyújtósdarabbal, mégkorábban egy laposvas, rátapasztott hangszórómágnesekkel, amik mindíg leestek. Most végre végleges a megoldás. Most már sötét van, de holnap lefényképezem.
Nézem az ARC nyomkövetőjét. Úgy tűnik egyhalomban a mezőny, a több mint 200 hajó kis lufija egymás hegyén-hátán. http://live.adventuretracking.com/arc2010 Hehe. Ez az "egymás hegyén-hátán" azt jelenti, ha odapillant az ember a térkép bal alsó sarkában a léptékre, hogy a hajók olyan két-három Magyarországnyi területen "zsúfolódnak" össze. Mondjuk egy Kékszalag 400 hajós mezőnye a Balatonon? Oszt ott is gyakran alig látjuk egymást. Nem igazán áll rá az ember agya, milyen hatalmas is az óceán!