Ezt az imént kaptam. http://fn.hir24.hu/gazdasag/2006/05/09/dontesre_var_romai_part?action=PrintPage Megjelent a 2006. 05.9-i Figyelő-ben. Szóval a mobil gát ekkora folyónál még nincs kipróbálva. Ha jégtáblák, vagy nagy tömegű uszadék feltorlódik, egész másképp támad egy ferde, ugyancsak nagy tömegű rézsűt, pláne egy kőszórást, mint egy acélszerkezet tartotta alumíniumfalat. Nekem még az jutott eszembe, hogy most vonták ki a forgalomból az utolsó jégtörőt a budapesti körzetből. ( http://index.hu/belfold/budapest/2012/12/28/jegtoro_nelkul_marad_budapest/ ) Amire Bajáról felcsattog jégben az ott állomásozó flotta... Ráadásul azok ott is kellenek.
18:51 Ezennel befejezettnek nyilvánítom a hőszigetelés projektet. A szalonban a bútorok alatt minden nedvesedés megszűnt, mellékesen eltűntek a "fagyzugok", míg korábban télen itt a térképasztalon lévő PC előtt ülve a lábam rendszeresen majd lefagyott még amúgy 30 fok körüli belső hőmérsékletnél is, most ez megszűnt. A gépház az nagy kérdés. Sok napot töltöttem el a mennyezet (melynek a másik oldala a cockpit padlója) szigetelésével, nem akarom részletezni, pokoli meló volt. Itt minden nedvesedés megszűnt. Az oldalfalak és a fenék szigetelése viszont technikailag megoldhatatlan, annyira be van építve különféle szerelvényekkel. Azt csináltam, hogy extrém fűtés mellett, a nyitott gépházajtóba egy ventilátort raktam, mely a szalon és a gépház közt folyamatos légcserét biztosított. Emellett a szalont gyakran hosszasan szellőztettem. Három nap alatt a fenékről felszivacsoltam vagy 10 liter vizet. A páratartalom a kezdeti 80 % körüli értékről lement 60 körülre azonos hőmérséklet mellett, a motor, mely korábban csurom víz volt teljesen leszáradt, azaz harmatpont fölé került, ahogy a fenékkel közvetlenül nem érintkező fém szerelvények is. De a fenék aminek a túloldalán a jelenleg a kb 4 fokos víz van, azaz gyakorlatilag azzal azonos hőmérsékletű, persze nedves. Amennyire lehet minden vizet feltöröltem és a délelőtt 15 C fokos gépházra rázártam a nagyjából légmentesen tömített ajtókat. Ettől azt várom, hogy miután a szalonból nem kap meleget, a belső hőmérséklet lemegy 10 fok alá, ettől megnő a relatív páratartalom a 60%-ról 80-90 %-ra. A harmatpont ezen a hőmérsékleten és páratartalmon 8 C fok körül van, azaz a 4 fokos hajófenéken kicsapódik a kondenzvíz, amitől kiszárad a bezárt levegő, lesz mondjuk 1-2 liter a fenékben, de ahogy csökken a páratartalom úgy vándorol a harmatpont egyre lejjebb, azaz a gépészet marad száraz, azt a kevés vizet a motor alatt a fenékben meg ott egye a fene. Nos ez az elmélet. Én nagyon hiszek a fizikában, de az elmélet rétje zöld, a gyakorlat meg általában sivatagos, két nap múlva benézek a gépházba és minden kiderül. Pár fokon és pár százalékon áll, vagy bukik a dolog, például nagyon kedvezőtlen, hogy a sorozatos, egész télen tartó csapadékos idő aránylag magas hőmérséklet mellett magas kinti páratartalmat eredményezett, ezért a szellőztetés túl sokat nem használt. Ma ugyan kisütött a nap, de amikor a decken 15 fok volt, akkor is 45% volt a relatív nedvesség odakint, azaz ha egy az egyben beengedem a 8 fokos gépházba, azonnal 80 % lesz belőle, szóval a szellőztetés addig, amíg kint ilyen párásság van sokat nem ér. Ráadásul éjszakára hózáporokat jósolnak. Ez a magyarázata annak, hogy amikor a múlt télen több mint egy hónapig 20 centis jégbe voltunk fagyva és szinte semmi csapadék nem volt, nem jelentkezett ilyen extrém belső vizesedés. A másik a megjavult sátor a cockpit felett, ami nyilván csökkentette a légcserét.
Mai ajánlatom. http://index.hu/velemeny/olvir/2013/02/28/david_es_goliat_meg_a_romai_part/
Ez benne a legjobb: " A tervekre készülő környezeti hatásvizsgálat még nem zárult le, a hidrológiai tanulmányokat – amelyek megismerése érdekében a Római Fürdő Telepegyesület közérdekű adat kikérését indította el, Szeneczey Balázs főpolgármester helyettes válaszlevele szerint a hivatal 10 évre titkosította."
Úgy tűnik ebben a vonatkozásban is közelít a Rákosi rendszer, megint "éberség" van. (Fiatalabbaknak, az '50-es években állandó volt a félelem az aljas imperialisták { tudjátok, akik most az EU} kémkedésétől, még az indigót se szabadott kidobni a papírkosárba, mert az "ellenség" elolvashatja.) Mindig tudtam, hogy azért nem szabad 300 évig élni, mert akkor bármi történik csak az jutna az ember eszébe hogy " ajaj, ezt már 200 éve is megszívtuk", de hogy hetvenig se szabad??? Egyszer egy nagyon okos ember megkérdeztek, hogy mi az ami az emberre a legjobban jellemző. Azt válaszolta, "hogy semmiből se tanul". Szóval lehet, hogy "nem léphetsz kétszer ugyanabba a vízbe", de ugyanabba a sz@rba .... minden további nélkül.
Éberség. A tárgyban vacsora közben eszembe jutott egy történet. Kissrác voltam, anyámmal és a nővérével (nekem két anyám volt, a "Nene" ahogy én neveztem el a nagynénémet amikor még nem tudtam kimondani a szavakat és rajta ragadt a név, volt a második anyám) kirándultunk az Úttörő Vasúttal. Ságvári állomásnál leszálltunk és pár fényképet csináltunk egymásról, amikor valahonnan előbukkant két civil ruhás ember és elkobozták a filmet a gépből, merthogy vasútállomáson szigorúan tilos fotózni. Szóval rohadtul kell vigyázni. Az ellenség hol a vasútjainkra, hol a hidrológiai adatainkra kíváncsi, hogy tönkretegye a megszerzett titkok birtokában kicsiny hazánkat.
20:38 Idefújt a szél egy levelet:
Tarlós István Főpolgármester Úr
Budapest
Tisztelt Főpolgármester Úr!
Ön a rómaiparti mobilgáttal kapcsolatban „betojtságot” emleget. A mobilgát veszélyei valósak. A józan óvatosság helyett nem kellene, hogy most az agresszíven ostoba vakmerőség uralkodjék el.
Két dolog derült ki:
1./ Valamilyen furcsa megállapodás miatt a szakmában eddig nevesincs GOH nevű kis német gyártó mobilfalát választották. Ez a cég, ellentétben a nagy IBS céggel, semmiféle komoly tapasztalattal és referenciákkal nem rendelkezik ilyen óriás gátak esetén. Összes referenciájuk kis helyi bevédésekből áll.
Más szóval, csakúgy, mint az előző beton mobilfal esetén ismét minket akarnak kísérleti nyúlként használni.
2./A látványtervek képeit egybevetve a valós jelenlegi képekkel, egyértelműen látható, hogy nem csak a 30 méterre feltöltött „Egri” szakaszon, hanem végig a 2,5 kilométeren egyetlen négyzetmilliméter eredeti fövenyes vízpart sem marad. Az összes vízoldali fát kiirtják, és helyükbe a tervezők odaképzelnek kisebb új fákat. A fényképen mutatott védett oldali fa is hamis, mert ekkora fa vihar esetén rádőlhet a mobilfalra. Ha ezt a gyártó megengedi, akkor felelőtlen. Csakúgy, mint ahogy ragaszkodni kell neki ahhoz, hogy az erodálásra hajlamos partot végig kibetonozzák és feltöltsék. A világon olyan nincs, hogy fövenyes parthoz ilyen közel ekkora nagy mobilgát épült volna. Ha ezt megengedik, felelőtlenség és tovább növeli a veszélyt.
Mi az a spanyol viasz, amit a GOH cég feltalált és reklámoz? Az első web oldalukon látható uszadékfa találat. Igazuk van abban, hogy ez a legnagyobb veszély. Igazuk van abban, hogy a domináns IBS cég fala uszadékfa találattól összeomlásra hajlamos.
A GOH válasza erre a nútolt-hornyolt palló összeillesztés. Ez annyiban hasznos, hogy kisebb sérüléskor az átszivárgás a falon csökken. Azonban a nútolástól maga az egész fal nem lesz erősebb. Egy 2 vagy 5 tonnás uszadék fatörzstől ugyanúgy behajlik, kicsúszik a tartóoszlopokból, és kész a gátszakadás.
A húsz ezer helyi lakos órák, esetleg percek alatt több méteres víz alá kerül.
Ilyen katsztrófa bekövetkezésének valószínűsége a parttól 200 méterre lévő fővédvonal esetén abszolút nulla. Az uszadékfák, melyekből több száz tonna lemegy egy nagy árvízkor, nem jönnek ki a sekély vízben a fővédvonalig.
Minden más veszély is a fal méretével és vízhez való közelségével egyenes arányban nő.
Például:
Szentendre: 355 méter hosszú, 175 cm magas, Duna ág vízhozam árvízkor kb. 2000 m3 másodpercenként.
Római part: 2500 méter hosszú, 220 cm magas, 5500 m2 felület, fő Duna vízhozam 9000 m3 másodpercenként, + sok száz tonna uszadékfa. + Hosszú, tartós árvíz lehetséges, alföldi jellegű folyószakasz. MELYIK A VESZÉLYESEBB?
Újra és újra megkérdezem: Miért? Mit kell az ártéren megvédeni?
Az ártéren éppen az Ön óbudai polgármestersége idején rendeletellenesen épült szállodát és szintén rendeletellenesen épült néhány családi házat? Nem volt akkor is már OBVSZ 7§?
Ezeken kívűl 30 hektár teljesen üresen álló területet?
A szálloda egyedi védőfallal megvédhető. Éppenséggel ilyen alkalmazásokat mutat a GOH cég honlapja. Az a két utca, Őrtorony és Temesvári, ahol a rendeletellenes új családi házak vannak, utca torkolatlezárással szintén megvédhető.
Ön azzal fenyegetőzik, hogy mi lesz, ha nem épül meg a gát. Eddig mi volt? 30 millióba került egy árvíz védekezés. Három nagy árvíz száz millióba tíz év alatt. A 4 milliárd forintot oda adhatják a szegényeknek.
Honnan veszi Ön, hogy 8 milliárdba kerülne a fővédmű átépítése? A 2007-es „A” változat tervei ma is készen állnak. Semmiféle fővezeték áthelyezésről ebben szó nincs, és fele annyiba kerül, mint a partmenti változat. Nem kell például, akár napi százezer köbméternyi talajvizet szivattyúkkal a Dunába átemelni, hogy pincéinket ne öntse el a víz. A partmenti mobilfal éves üzemeltetési költsége 34 millió forint.
Azt is újra meg újra megkérdezem: Ha ez olyan jól átgondolt infrastruktúrális fejlesztés, akkor miért nem ad az EU egy buznyékot sem erre?
Egy normális árvízvédelemre és part rendezésre az Európai Únió 100 százalékot adhatna. Micsoda ostoba pazarlása ez az adófizetők pénzének?
Tisztelettel:
Nagy Ignác
Okl.mérnök
Budapest III.kerület
Csillaghegy
21:17 Mozog a téma. http://atlatszo.blog.hu/2013/02/28/kie_a_romai-part_felhivas?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2013_02_28&utm_campaign=index
