Folytattam az evezők rétegeinek összeragasztását. Amíg egy-egy réteg a szorítók közt megköt, mindenféle más aprómunkákat végzek. Nem kimondottan apró, de sokáig nem halasztható feladat volt a kijárás biztonságosabbá tétele a hajóról. Mindezidáig a jég megfelelő vastag, teherbíró volt, ami nappal kiolvadt, az éjjel nagyjából visszafagyott. De egyre növekszik a nappali hőmérséklet, a korábban a hajó mellől kiemelt jégtábla darabok már szilánkosan törnek ha belerúgok. A napsütötte jégtükör délutánra kásássá válik, bár az ásót belevágva olyan 5-10 cm mélyen már sziklakemény. De nem lesz ez már nagyon sokáig így, azonkívül fogalmam sincs mindenütt egyformán vékonyodik e majd. Szóval fő a biztonság, ezért a 2,80 hosszú óriásraklapokból kettőt felcsíkoztunk és megépítettük belőle a "Claudia" hidat. Azért hívjuk így, mert a raklapon korábban tárolt anyagnak ez volt a fantázianeve. Azt remélem, hogy mindaddig közlekedhetünk rajta amíg a csónakkal már meg lehet törni a jeget a szomszédos pontonig. A befagyott csónakot már tegnap sikerült kiszabadítani a jég fogságából, ha majd elvékonyodik a jég, akkor beleszállva betörik alatta és a kötéllel áthúzva a "túlpartra" mint egy jégtörővel remélem a kijutást. Mindenesetre ha lenne pár nap szünet a partrajutásig, tegnap vettünk egy Lipóti óriáskenyeret, az kitart egy darabig. Ha már a kenyérnél tartunk a múltkorjában vettünk a Tescoban egy hasonlóan szépséges küllemű úgynevezett kovászos kenyeret, szerencsére csak egy felet. Mit mondjak? Már egynaposan elkezdett morzsákra hullani, az íze is mint a fűrészpor. Gyalázat mit van pofájuk kenyér gyanánt eladni. Ez a Lipóti három kilós 1085 Ft, nem olcsó, de finom és eláll egy hetet is anélkül, hogy kiszáradna, vagy morzsálódna.
Visszatérva a jégre, valaha, nem is túl régen a hajókat télre telelőbe vitték. Itt a közelben kettő is volt, egyik az Újpesti öbölben, a másik, a lágymányosi, a Kopaszi gát mögött. Miután mindent eladtak, privatizáltak, mind a területeket, mind a Mahart hajókat, ezek a telelőhelyek megszűntek. Sok éve nem volt igazi jeges tél, az öreg hajósok és velük a tapasztalat és elővigyázatosság is kihalt. A maradék hajósok elkényelmesedtek, gondolom a yuppyiemanagerek se fizetik túl őket, miközben az esetleges károgásukat lesajnálva kezelik, itt az eredmény. Nézem a TV-ben, hogy mekkora havariákat okozott a vízen hagyott beteleletlen hajókban a jégzajlás. Mindez kellő óvatossággal a szakma ismeretében megelőzhető lett volna. Szerb kikötőkben keletkezett károkat mutat a TV és az interjúalany arról panaszkodik, hogy olyan hirtelen jött a jég, hogy nem volt idő kiszedni a kishajókat. Mesebeszéd. A meteorológia több mint egy héttel előtte jelezte a lehűlést. Csak oda kellett volna figyelni.