Azt hiszem ma se lesz emlékezetblog, nem fog a fejem egyáltalán. Nyomaszt J állapota. Nehéz éjszakája volt. Rosszakat olvastam ismerősöktől akik megjárták a Péterffy belosztályát, de nekünk eddig továbbra is jók a tapasztalataink, rajta is segített az éjszakás orvos, az imént beszéltem vele telefonon, a lehetőségekhez képest jól van. De nekem most még a bővített mondatokkal is küzdenem kell, szóval elmegyek inkább valami fizikai munkát keresni, ami eltereli a gondolataimat. Ja, ismételten köszönöm mindenkinek a rengeteg kommentben és egyéb neten küldött együttérző aggódást, nem biztos hogy mindenkinek képes leszek adekvát reagálni, fejben kicsit szétestem. Azt hiszem az, hogy ki hol milyen ellátást fog ki, nem kórházfüggő, alighanem szerencse dolga, hogy épp akkor ott kik voltak szolgálatban és milyen lelkiállapotban voltak.
16:30 Leszedtem a házról a karácsonyi fénydekorációt. Elcsomagoltam mindent a dobozába, a külső és belső lézersóval együtt, azt hiszem nemcsak a Karácsonyi, de az egyébkéntkori örömködésnek is szünet van egyelőre. Aztán átpakoltam a tüzelőt kicsit a tornácon, hogy kéznél legyen ami épp kell a napi tüzeléshez, ne kelljen a tetejére nyútózkodni érte. Mert nagyon "tudományosan" égetek", hamár ennyiféle anyagom van a több évi felhalmozás és gyenge telek következtébeni maradék okán, az égést tanulmányozva megfelelő mixtúrát használok kétféle fabrikettből és tőzegbrikettből. Így még az elmúlt hetek hidegebb napjain is elég volt napi egy begyújtás, ma meg egyáltalán nem gyújtottam be, mert olyan meleg van odakint, hogy 24°C van a nappaliban begyújtás nélkül is a tegnapról megmaradt meleg cserépkályhával.
Átnéztem az egércsapdákat a padláson és idelent, mert ezekkel se foglalkoztam mostanság, egy aprócska szerencsétlen cickányfióka volt mindössze a padláson lévő négy egyikében, de további kettő el volt sülve, de egér nem volt benne. A lenti háromból egy szintén "elműködött", de áldozatot nem találtam benne. Aztán felmostam az előszobában az elmúlt sáros napok csizmanyomait. Kicsit nehezen folyt le a víz a fürdőszobai mosdóban, szétszedtem és kitakarítottam a szifont, a mentális állapotomra jellemző, hogy csak harmadikra tudtam jól összerakni. Aztán főztem egy bolognait, de amíg a reszelni való sajtot kerestem a hűtőben, kicsit odakozmált a mártás... de azért egész jól sikerült. Maradék elrakva holnapra és minden elmosogatva.
Kétszer beszéltem még napközben J-vel, vidám volt és egészen jól érezte magát, használt az éjszakai gyógyszer, továbbá átrakták a branült amitől még infúzió nélkül se tudta használni a jobb kezét, a könyökhajlatából a kézfejébe, így le tudott zuhanyozni. Holnap bemegyek hozzá.
Az imént megsétáltattak a kutyák, aztán kaptak kaját és békésen alszanak a helyükön. Amúgy elvagyunk, bár a Picur kutya kissé búskomor, szemmel láthatóan hiányzik neki a gazdája, nekem is.