Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @táncoslábú laces: Ja és ha házat lehet akkor tartályt mért nem? videa.hu/videok/film-animacio/haz... (2024.04.27. 02:58) Csütörtök.
  • A Tengerész: @Advocatus Diaboli: Mmmm....annak a perlon zsinórnak egy szála is megtartja a testsúlyomat, de van... (2024.04.27. 02:41) Péntek.
  • A Tengerész: @Édesvíz: Welcome aboard Édesvíz! Hogy az ördögbe bukkantál MOST erre a régi bejegyzésre? (2024.04.19. 01:49) Csütörtök.
  • KAMA3: Hasonló a történet, mikor kihívják az informatikust a céghez, ahol összekuszálódott a rendszer. Cs... (2024.04.17. 10:29) Kedd.
  • Paduc: Kiegyeltem a a magaságyások deszkáit. Aztán lekentem még egy réteg lazúrral a paradicsompalántákat... (2024.04.11. 20:42) Vasárnap.

Linkblog

Kedd.

2024.04.16. 11:59 :: A Tengerész

Esik az eső, nem akaródzik kint dolgozni, így írkálok kicsit, mert jó pár napja nem blogoltam. Bár a magaságyás projekt gyakorlatilag kész, J már tele is ültette a magáét vagy tízféle zöldséggel, én még érlelem a paradicsom palántákat a  télikertben és nagyon jól tettem, hogy nem ültettem még ki őket, mert ma reggelre piszokul lehűlt a levegő. De ha elvonul ez a hideghullám, mennek a 2-es ágyásba.

Ami a következő megoldandó feladat, az új ágyások automatikus csepegtető öntözése. Nem volt egyszerű kitalálni, bár van hozzá már a korábbiakból tapasztalatom, ezért ez az új rendszer már sokkal jobb lesz. Elsőre megörültem, mert úgy tűnt a helyi kertészeti árudában van hozzá minden, de aztán kiderült pár idom hiányzik, mondták jöjjek holnap akkor itt lesz aki megrendeli, mentem "holnap", mondták épp most ment el, de hagyjak telefonszámot majd felhív, ennek több mint egy hete azóta se hív. Nem szeretem az ilyet, inkább elmentem Szigetszentmiklósra, ott van a https://www.toesontozeswebaruhaz.hu/ ahol kiskereskedés is van. Miután még soha nem rendeltem tőlük, meg akartam nézni kézben mindent, ezért odamentem. Nem autózok már a várostól messzebb 10 km-nél ( az összes időskori baleset abból van, hogy az emberek nem hajlandók észre venni, hogy megöregedtek), HÉV-vel és autóbusszal közlekedtem, a végén meg GPS után egy km-t gyalog. Kicsit komplikált, de a "bolt" (ami nem is igazán bolt, hanem egy nagy raktár ahol van eladás is) remek, mert minden volt ami nekem kellett. Visszafelé kicsit aggasztott, hogy a busz csak óránként jár, de egy kedves fiatalember épp pakolt befelé az autójába és elhozott a gyártelepi HÉV megállóig, annyira jót dumáltunk, hogy még az útvonalat is eltévesztette egyhelyütt egy sarokkal.

Szóval öntözés. Már megcsináltam a víztoronynak a kiállást amikor cseréltem a szétfagyott kerti öntöző elosztót. A víztorony egy 60 literes hordócska lesz (már megrendeltem a helyi műanyagboltban) amit, hogy legyen nyomás a rendszerben, amilyen magasra csak tudom, felakasztok a nagy fenyőfára a zenepavilon fölé. J ugyan kézzel-lábbal tiltakozik a fáramászás ellen, mert fél hogy leesek, de igazából nem lesz ez famászás, megyek felfelé ameddig a létráim elérnek, szerintem fél bar üzemi nyomás (ami 5 méter) már elég lesz a rendszerbe. A hordót a szivattyúról egy Geberit WC tartály töltő szelep tölti tele, amikor lezár a max vízszint az áramlásérzékelő leállítja a szivattyút. Üzemszerűen nincs feszültség alatt a szivattyú, csak a napi kézi locsolások idejére van bekapcsolva, ilyenkor a víztorony is azonnal megtelik. A 60 litert elégnek gondolom a két ágyás napi vízigénye biztosítására. 

A víz innen gravitációval megy lefelé és mindig lejtéssel egészen az öntöző csepegtetők legvégéig, így nem lesz ellenlejtés a rendszerben ami szétfagyást, szennyeződés ülepedést okozhat. Ez utóbbi ellen egy finomszűrőt is beépítek. Minden ami kell itt van már, ma kezdtem volna a tartószerkezettel, de az eső megakasztott. Mindegy, a legfontosabb, az ágyások megvannak, már nem kell aggódni hogy túlnőnek a palánták a tejfölös poharakban és nincs hova kiültetni.

Egyszer még technikumba jártam amikor a Szaniszló Tibor ( mechanika, gépelemek, Isten nyugtassa, az egyik legkiválóbb tanár aki valaha tanított ) mesélt egy történetet. Ember autója elromlik. Megy a szerelőhöz, az elővesz egy pici kalapácsot ráüt valahova, mire az autó megjavul. Mondja 100 Ft lesz ( ez a '60 -as években nagy pénz volt). Emberünk hüledezik, "100 forint egy apró kalapácsütésért??" ...."NEM, az ütés az csak 1 forint, de AZ, hogy tudom hova kellett ütni, AZ 99!"  Na velem megtörtént. Szombaton bevásárlás, a LIDL parkolóból indulva lefullad a Suzuki. Se té, se tova. Telefon a  Sári Pista "testvérnek", elhúzott haza. Másnap próbálom, indul az autó pöccre. Az ilyesmi nem szerencse, azok a "jó" hibák, amik úgy maradnak. Azokkal  a hibákkal mindig gond van amik elmúlnak. Közbe  SP -vel már megbeszéltük, hogy hétfőn vontat az unokaöccséhez, akinek szereldéje van itt helyben. Merthogy ehhez az autóhoz már nem jók azok az ismereteim, amiket R4-en, Trabanton, Wartburgon, 1-es Golfon szereztem anno, amikor ezeket az autókat becsukott szemmel is szereltem. Nade meggyógyult az autó, elautóztam vele SP-hez megállapítottuk, hogy na akkor ugrik a szerelő, meg kell várni amíg igazából kijön a hiba. Jól eldumáltunk a csónaképítő sablon árnyékában (SP nagyon belelendült, hol van már a roncshajó korszak?), kikisért a kapuig, mondom, "várj, indul e a kocsi!" Hálistennek nem indult és most már így is maradt a hiba. Úgy, hogy tegnap vittük a szerelőhöz. És MOST jön a 60 éves történet! Mondom a hibajelenséget, a Dodi bólogat, kimegyünk az udvarra, ő is próbál indítózni, majd valamit konzultál az emberével, aki kihoz egy szőnyeget, a kocsi FARA alá teríti, ráfekszik és egy nagyot ráüt kalapáccsal alulról a benzintankra. Dodi meg önindítózik, az autó meg indul. Mondja  "benzinszivattyú csere".  Mára már itthon is van az autó. Mondjuk nem 100 Ft, néztem a neten az AC pumpa alsó hangon is 9900Ft, de az ár azzal együtt is baráti volt.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr3918382219

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KAMA3 2024.04.17. 10:29:45

Hasonló a történet, mikor kihívják az informatikust a céghez, ahol összekuszálódott a rendszer. Csávó három kattintásból és a kávé felszippantását beleszámítva 3 perc alatt megoldja a feladatot, majd benyújtja az igencsak borsos árú számlát. Persze nem akarják kifizetni, mert látták, meddig tartott megoldani a problémát. Következő alkalommal emberünk kizavar mindenkit az irodából, magára csukja az ajtót, majd fél órán át hangosan káromkodik, csapkodja a billentyűzetet. A fél óra leteltével kinyílik az ajtó, megjelenik izzadtan-csapzottan az informatikus, felhörpinti a kávét, és kiállítja a számlát dupla akkora összegről, amit aztán boldogan ki is fizet a cég. A tényleges feladat ezúttal is csak 3 kattintás, és 3 perc volt, de hogy ki is fizessék, kellett a színház.
süti beállítások módosítása