Ma újabb két raklapnyit haladtam az ágyással, úgy tűnik ez a maximum amit egy munkanap alatt bírok erővel.
A tegnapi napot kihagytam, mert elcsábultam egy egészen más irányba. Az AMPLIFON nevű cég állandóan bombázott reklámajánlataival, gondolom a korosztályom a célközönség, úgyhogy egy netes megtalálásra válaszoltam és fel is hívtak invitálva ingyenes hallásvizsgálatra és hallókészülék próbahordásra. Igazából a Környei Ági, volt kolléganőm javasolta a hallókészüléket, mert engem túl sokat nem izgat a féloldali süketségem, az a véleményem, hogy a "való világ" hallás útján terjedő információinak 90 %-a teljesen feleslegesen jut el a dobhártyán keresztül az agyba, szóval tiszta haszon ha nem hallom meg, aki valamit nagyon akar, úgyis elmondja mégegyszer, de mondom: "egye fene, HÁTHA"
A megbeszélt időpontban megjelentem az Amplifonnál. S M, egy rendkívül kedves hölgy fogadott, aki nagy gyakorlattal végezte a dolgát, a szokásos süketszobás hallásvizsgálat elvégzése után megállapította, hogy a hallásom a 2017-es műtétem óta igazából nem romlott ( akik netán emlékeznek rá akkor volt egy sikertelen hallásjavítást célzó műtétem, ennek a vizsgálatnak a dokumentációját vittem magammal), és a bal fülemre nincs szükségem hallókészülékre, mert bár a hallásom nem tökéletes, de a koromhoz képest jónak mondható. A probléma csak a jobb fülemmel van. Ennek az okával nem szoktam dicsekedni, de úgy történt, hogy 1976 végén Indiában jártunk az M/S Budapesttel és tudva, hogy a Karácsony-Szilvesztert Amszterdamban az éves javítással fogjuk ünnepelni, alaposan bevásároltunk mindenféle pirotechnikai eszközökből, amik ott korlátozás nélkül voltak kaphatók.
Nos Szilveszter éjjelén felhőtlen örömmel és alapos alkoholos befolyásoltság alatt dobáltuk a pukkancsokat a deckről a hajó oldalfala és az úszódokk fala közé, ami így is elég komoly hanghatást okozott, de egy eltévedt petárda a jobb fülem mellett robbant fel. Ugye acél decken álltam, a fejem felett az acél canisela, a hátam mögött az acél felépítmény, szóval bent álltam az üregrezonátorban, eredmény azonnali féloldali süketség napokig, majd lassan visszatért a hallásom, de maradt egy féloldali fülzúgás, ÉS az évek folyamán folyamatosan romló hallás a jobb oldalon. Megtanultam vele élni. A gond ugye, nem a fül hall (ahogy a látni se a szem lát) a fül, a szem, valamint az összes érzékszerv csak szenzor, MINDENT az agy végez a bejövő információk alapján, és képes például olyan elképesztő dolgokra, hogy egy zajos teremben "kihallja" a hangzavarból azt az egy beszélőt akire kíváncsi. De sajnos ehhez két fül kell. Nekem meg csak egy van, ezért például nem vagyok képes megmondani honnan hallok egy hangot, mert az agyam nem tud "háromszögelni". Egy orgonakoncertet például élvezni képes vagyok gond nélkül, de kihámozni a felkonfot a teremzajból, pláne egy rossz akkusztikájú "csörgő" templomban, ahol a reflexiók kioltják egymást, már képtelen vagyok, MIKÖZBEN hallom, hogy beszél az illető, de nem értem amit mond. Ezért nem megyek el már néhány eredménytelen kísérlet után többé soha kultúrtermekben, tornatermekben tartott színielőadásokra sem, mert egy kukkot se értek belőlük. J persze vágja a választ, " Irányított süket vagy, csak azt hallod meg amit akarsz!", de hát a nőknek minden egyszerű, csak a férfiak bonyolítják agyon a dolgokat. Na második napja hordom a jobb fülemben a fülbevalót, egyelőre nem észlelek szignifikáns változást. Ami tény. Tudok telefonálni a jobb fülemmel, amit idáig nem tudtam, BÁR sokkal gyengébben hallok, mint a bal fülemmel, pedig a hangerőt felhúztam a maximumra. Még nem igazán tudom szükségem van e nekem erre a készülékre. Mert amúgy meg csak bonyolítja az életet, nem eshetek vízbe vele, fel kell rakni tölteni, majd bekoszolódik és pucolhatom, szóval oda kell rá figyelnem, egy plusz dolog ami macerásabbá teszi az életet, amit pedig egyre jobban egyszerűsíteni szeretnék.