Említettem már párszor, hogy nem akarom magam buborékba zárni, ezért időnként kínzom magam kormánypárti TV műsorok nézésével. Hogy ne legyen annyira fárasztó azokból azért nem a direkt pártpolitikát, mert ha a hajasbaba Hollik István elkezd a szemembe hazudni (elképzelni nem tudom hogy képes rá ilyen nyílt ártatlan tekintettel, de csinálja) azt nem bírom elviselni, de nézem például a régebbi magyar történelmet szemléző "vetítő"-t és hasonlókat. Ma például a Duna TV-n a "Keserű igazság"-ot néztem, két napja meg a HÍR TV-n "A veréb is madár"-t. Ez utóbbi előtt végig"élveztem" Bayer Zsolt pikírt beszélgetését a filmesztétával. PONTOSAN tudom, hogy ezeket a filmeket a korábbi bolsevik rendszer gyalázása céljából vetítik, mert abban a csodafegyverükben bíznak, hogy azt a bolsevizmust sikeresen sikerül összemosni a mai ellenzékkel. És nem is eredménytelenül, több barátom, aki annakidején polgári származása miatt nem tanulhatott, vagy államosították a nagypapa boltját, esetleg kitelepítették a családját, most is ezt akarja megtorolni VALKIN, mindegy kin csak elég ha Orbán rámutat és ő máris gyűlöli. A történelem ismétli önmagát. Sokan álltak a fasizmus szolgálatába akiknek korábban '19-ben szenvedni kellet a vörös terrortól, ezért lettek hithű németbarátok, majd egyenes úton nyilasok.
Csak egy dolog gondolkodtat el, de félek csak engem.... Abban a mocskos Kádárizmusban egy olyan gyilkos rendszerkritikus (mit "kritikus" .. pofátlanul kifigurázó) szatíra elkészítésére akadt művészi kvalitás, pénz és lehetőség, hol van ez a mai "szabadság és polgári demokrácia" korában, amiben a jobboldali kultúrfölény olyan "alkotásokat" termel ki milliárdokból, mint az "Elqrtuk, Taxisblokád, Aranybulla, Pozsonyi csata" ? Az alkotó művészek meg valamikor olyanok voltak mint Bacsó Péter, Kövesi Endre, Várkonyi Zoltán, Hitsch György, Kállai István, most meg Rákay Filip, meg Kálomista Gábor. Hol a πcsába vagyunk attól a szinttől MA a polgári demokrácia korában mind művészi, mind alkotói kvalitás szinten?? És végül az a hatalom, amit még a Heti hetes-től is kirázott a hideg, hol engedne meg egy olyan filmet a máról, mint amilyen A veréb is madár volt a maga idejében? De hát az a 3,5 millió választópolgár akin a haza sorsa eldőlt tavaly április 3.-án, ilyeneken soha nem fog elgondolkodni.
Sajnos egyelőre zárva vannak az üzletek, de amint kinyit a háztartási vagy a barkácsbolt, azonnal elbiciklizek klórmészért, mert a szenteste folytatott szennyvíz-szabadságharc óta uralkodik a szarszag a tornácon (aminek a padlója részben murva, tehát feltakaríthatatlan). Addig is nem szaglászok odakint, nekiálltam anyagot rendszerezni az "elmúltblog"-hoz, a régi, még 1800-as évekből származó családi iratok és a kazalnyi fotó közt. Most kezdem érezni mibe is készülök belevágni, mit is kellene feldolgozni. Kisért a gondolat, hogy hagyom az egészet a fenébe, hisz miért lenne fontos az én és felmenőim személyes múltja bárki másnak, ugyanakkor érzem, hogy ez egy kordokumentum, ami ha másnak nem is, de talán a leszármazottaimnak talán egyszer még érdekes lesz.
