Informatikai zűrzavar van köröttem. Kezdődött azzal, hogy ezt a blogot nem tudom a Fb-on belinkelni, aztán kiderült hogy ennek a blognak a komment-kezelési jogosultságát is elvesztetem. (bár lehet, hogy ez volt előbb és a Fb meg utána) A SAJÁT blogomét! Szóval se a kommentárjaitokra válaszolni, se azokat moderálni (mondjuk ezzel eddig se foglalkoztam), se saját kommentárt hozzáfőzni nem tudok. Továbbá nem működik az "olvasószámláló" se tehát halvány fogalmam sincs olvassa e valaki egyáltalán amit írok. A Fb-al nem tudok mit kezdeni, hiába reklamálok, nem történik semmi, a bloggal viszont az Inda ( a blog.hu üzemeltetője) csapata második hete foglalkozik, de egyelőre ők se tudták a problémát megoldani, csak remélem, hogy nem fog a helyzet tovább romlani és nem kell mondjuk az egész eddigi tizenvalahány év anyagát törölni és újrakezdeni az egészet, mert akkor inkább abbahagyom.
Na ennyit a zsörtölődésről. Beindult a tavaszi zsongás.A paradicsom palánták az átültetés óta napi 2-3 cm-t nőnek, ami a keddi bejegyzés képén a mellé állított léptékvonalzó tanúsága szerint még csak 30 cm magas volt, mára már fél méter magas, J az éles szemével már virágbimbókat fedezett fel rajtuk (én még ugyan nem látom, de elhiszem neki), a végén még elkezdenek nekem teremni itt a PET palackokban mielőtt kiültetném őket. Kint is nagy élet van, a madarak szorgosan gyűjtik a fészeknek valót, a stég körül meg ujjnyi halacskák seregével cikáznak. A fák virágba borultak, a diófán is kipattantak a levélrügyek, csak remélni tudom, hogy az idei éveben nem fog megismétlődni a tavalyi dióvész, ami miatt gyakorlatilag nem volt termés.
Reggel a nehezével kezdtem a napot. Pár napja begubancolt a szél és az áramlás egy jó nagy kidőlt fát a hajó, a stég, a munkacsónak és a kikötött Tquila, szóval a kikötőkomplexumom területére, kihasználva a szélcsendet és a jó időt nekiálltam kihalászni. Nem volt egyszerű, miután jó régen lehet a vízben alaposan megszívta magát, de ami rosszabb a sekély részre vontatva az ágai leakadtak a fenékre, J-vel ketten nem tudtuk partra húzni, megkértem egy szomszédot, hogy segítsen, de ő is derékfájós és az se használt, hogy hármunk átlagéletkora is 70 felett volt. Mindazonáltal félig sikerült kihúzni, de nagyon kidöglöttem. Innen majd láncfűrésszel darabolom a parton lévő részt és ha az már elfogyott a vízben lévőt már könnyebb lesz kihúzni. Jövő télen már a cserépkályhában lesz.
Tegnap kitaláltam egy szerszámot amivel a paradicsompalántáknak fogom kifúrni a talajt a kiültetéskor.
Ma lemostam a télikert polikarbonát tejét, az ehhez készített, pénteken mutatott nyeles kefe remekül bevált, 1000 Luxszal világosabb van az üvegházban.
Gyönyörű volt a naplemente, de kevesebb mint egy perc alatt, amire kiszaladtam lefényképezni, a fele már tényleg "lement".
