A reggeli kutyasétáltatás mindig kellemes indítása a napnak. Még akkor is ha nincs szép idő, esik az eső. Igen még akkor is. Nyugodt ballagás a Duna parton, Sz le-föl szaladgál, ha ismerős kutyákkal találkozunk, kellemes beszélgetés a gazdákkal, miközben a jószágok vidáman hancúroznak. Na ez lett tegnap horror.
Még a nyár elején új lakók költöztek egy közeli házba két gyanús küllemű kutyával. Az egyik a kisebbik barátságosabb félénkebb jószág, de a másik egy tagbaszakadt kockafejű valami, olyan ránézésre 30 kilós csupaizom harcikutya, leginkább pitbullnak nézem. Ahányszor elmegyünk a kutyával a kerítésük előtt vad acsarkodásba kezd Sz-el aki persze ezt "nem hagyja megjegyzés nélkül". Na tegnap sétálunk békésen ahogy mondtam és egyszercsak kint az utcán a Duna-parton feltűnik a két idegen kutya, mindenféle gazda nélkül. Szmájlival pár másodperc harcias szemezés és morgás után egymásnak estek, időm se volt közbeavatkozni, már fojtogatták egymást, begurultak a partmenti bokorba majd onnan a vízbe, sehogy se tudtam közbeavatkozni, de féltem is a múltkori balhé után amikor egy másik kutya engem harapott meg alaposan. Csak a hörgést hallottam a víz fölé hajló sűrű lombok alól és hogy veszettül verik maguk körül a vizet. Sz-t hiába hívogattam, semmi eredmény. Amúgyis azzal volta elfoglalva, hogy a másik kutyát, ami feltehetőleg nem Sz oldalán avatkozott volna be a küzdelembe, hessegessem. Aztán egyszercsak csend lett és Sz jócskán véresen, egész testében remegve kikapaszkodott a partra. Kedélyállapotával nagy baj nem lehetett, mert mindjárt érdeklődni kezdett a harmadik kutya iránt, ami akkor aggódással töltött el, nem kívántam még egy csatát, de azóta kiderült, hogy az nőstény, szóval az érdeklődés nem háborús jellegű lehetett. Mindenesetre hazasiettünk, J-vel lemostuk a kutyát, úgy tűnt, hogy a vér negyrésze nem az övé, egy komoly seb volt a nyakán, úgy hogy csónakba, majd HÉV-re szálltunk, irány Agay doktor, régi vitorlás klubtársam, Budapesten rendel a Lónyay utcában. Úgy tűnik a seb nem nagyon komoly, az állat élénk, bár bedagadt, mintha ödémás lenne, nagynehezen hagyta, hogy a bezáródott sebszéleket kicsit megnyissam, hogy ha nedvedzik, ki tudjon folyni a váladék, szerencsére a seb alul van, szóval a gravitáció ebben segít.
Viszont a másik kutyát nem láttam kijönni a rekettyésből, akkor azt gondoltam, hogy Sz belefojtotta a Dunába. De nem, ma megint itt kószált a két jószág a ház előtt az utcán. Gondoltam megnézem magamnak közelebbről őket, Sz-t bezártam a házba és kimentem, kifejezetten barátkozni velük, (én valahogy nem félek a kutyáktól, de azért volt nálam egy bot, de nem fenyegetőleg, csak a biztonság okából) meg megnézni közelebbről, hogy egyáltalán hagy e magával kommunikálni. A kicsi mindjárt vette a lapot és farkát billegtetve közeledett, szóval vele biztos nincs baj, de a pitbull azonnal "felállt" és fenyegetően morgott, szóval barátkozásról szó sem lehetett.
Nos hogyan tovább? Ez így nem egy állapot, egy ilyen kutya akár emberre is veszélyes lehet, fel is hívtam gyorsan NJ-t akinek két pici gyereke van és a kutyás háztól két házra lakik, hogy vigyázzon, de mondta, hogy ő már a 112-t is hívta, mert tegnap a felesége nem mert hazajönni a sétából a kicsikkel, neki kellett kocsival értük menni, mert a kutyák kint bandáztak az utcán. Ilyenkor az ember elkezd telefonálgatni és hamarosan kiderült, hogy erre nincs megoldás. Nincs már sintér, majd utódja a gyepmester, tehát a hivatalos eljárás a következő. 1. A jegyzőnél kell bejelentést tenni. 2. A jegyző felszólítja az állat(ok) gazdáit, hogy oldja meg, hogy ne csámborogjanak az utcán. 3. Ha mondjuk a felszólítást nem veszi át a címzett akkor újabb felszólítások következnek. 4. Ha átveszi, de nem tesz semmit akkor esetleg büntetés. Amit itt felsoroltam ez időben akár egy év is lehet, vagy több. Akit közben megharap a harcikutya az úgy járt. Szóval állatvédés már van, embervédés még nincs.
Aggódtam, hogy ha leállok beszélgetni a kutyák gazdájával annak mi lesz a következménye, ugye egy pitbull olyan mint egy nagy marha terepjáró, pitbullszerű gazdák szoktak belőle kiszállni, de tévedtem. A gazda inkább naiv széplélek. Ezt a kutyát már el akarták altatni kezelhetetlen, veszélyes, agresszív viselkedés miatt, korábban cigányok "nevelték" feltehetően valóban harcra, ezért egy menhelybe került, miután elvették tőlük. A jelenlegi gazdák onnan fogadták őket örökbe, azzal, hogy majd átnevelik, mert olyan aranyos, a boldog család majd csodát tesz. Nos olyan NAGYON nem értek a kutyákhoz, de egy kölyök korától agresszívnek nevelt jószág felnőttkori átnevelése szerintem még egy képzett etológusnak is kemény és egyáltalán nem biztos sikerrel kecsegtető vállalkozás lenne. Ehhez képest a jelenlegi gazdik, hajnalban elmennek Budapestre dolgozni, késő este hazajönnek és akkor "nevelnek", ha az etetést annak lehet nevezni. Nap közben pedig az állatok magukra hagyva, a komolytalan kerítésen kiszökve szabadon kezdik, szemmel láthatóan egyre nagyobb körben, a környéket territóriumuknak tekinteni. Mindenesetre mondtam a gazdának, hogy ezt neki kell megoldania, vagy komoly kerítés, vagy kennel. Most visong a jószág mert láncon van, ami nem túl jó megoldás, egyrészt mert ordít, másrészt mert ennél még az altatás is jobb szegénynek. De az azért mégse megoldás, hogy mostantól kutyát, gyereket sétáltatni mindenki felfegyverkezve járjon.
Hogy legyen valami vidám is a végére, rég láttam ezt a videót, most újra előkerestem.
https://www.youtube.com/watch?v=yi1MTwnOKsE&list=PL3CFB78E291BE7D7A&index=1 Ő a legnagyobb. Bármivel csinál virtuóz zenét amiben luk van. Ez egy nagyon régi felvétel.
