Persze ez még a tegnapi napló, de időnként "J"-n elhatalmasodik a játékszenvedély és csak most fértem a géphez. Tegnap azaz nekem még ma mert nem feküdtem még le "igazából", mindenféle pozitív dolgok történtek. Reggel kivonultam a "vitorlaszabó műhelybe"( a régenvolt árbockészítő csarnokrészbe bekéredzkedtem szívességi alapon erre a hétre) a zsákjaimmal és előszedtem egy szakadt Elvström Soling fockot, meg egy általam soha nem használt 30 éves, de egészen újszerű North Star fockot és felterítettem spekulálni, a "Hogyan szabjunk vitorlát a dinghynkre a ház körül fellelhető anyagokból?" projekt keretében. Egészen elképesztő dolgot találtam ki, ha sikerül, akkor a vitorlaszabást is új alapokra fektettem és itt a blogban is lesz róla fényképes hencegés, ha nem, akkor mélységesen hallgatni fogok róla, szóval észre fogjátok venni.
Aztán hátizsákba raktam az édesvízszivattyút és elvittem a Bearing-hez ismételten kicserélni, utána gyógytornára mentem a kezemmel. Délután értem haza, beraktam a szivattyút a helyére, működik és...most 1:48 van az alárakott tepsiben egyelőre egy csepp víz sincs! Miután az egész nap elcsúszott a szivattyú és torna program miatt, kimaradt az ebéd ( a Fehérvári úti piacon vettem három rétest és azt ettem meg a torna előtt az öltözőben) és utána az alvás (helyette vacsora után aludtam amíg felébredve el nem tudtam űzni az én drágámat a géptől), délután igyekeztem bepótolni a mulasztást. Miután kispekuláltam a vitorlát, bátran belevágtam a kivitelezésbe (és a Star fockba a nagy ollóval), a kocka el van vetve, majd kiderül vitorla lesz belőle, vagy mondjuk csónaktakaró ponyva, ha nem sikerül. A mai napnak, illetve hát a tegnapinak, még egy pozitív hozadéka van, a piacon kaptam konzervnyitót! Kértem azt a régi 50 filléres kihajtható úttörő nyitót, na olyan már nincs, 
de volt ez 300-ért, igaz ez már sört is nyit. Nagyon megbízhatónak néz ki, már az is megnyugtató, hogy a pengéje kékrefuttatott acélból van, nem olyan csilivili rozsdamentes mint az olasz vackok. Ma tanultam a Bearingnél egy új mondást, amikor erre az olasz szivattyúra vonatkozóan idéztem a személyzetnek a régi mondást, hogy "ami szép az olasz, de ami jó az német", utána megjegyezve, hogy amióta mindent Kínában csinálnak ez már nem igazán igaz, azt mondta a fiú, hogy "ami nem kínai az nem is eredeti".
20:06 No szóval így néz ki alakítás közben a vitorla. Az ötletet az adta, hogy a Star fock alsó éle pont megegyezik a bumom hosszával. 
Namármost ha a rajzon ábrázolt módon a pirossal keretezett Star fockot elvágom az ott ábrázolt módon, marad a szürkével színezett rész amire ráforgatva és hozzávarrva a sárgával színezett részt, kiadja a lugger vitorlát. Már csak egy gond van, hova kerül a hasa a vászonnak és milyen lesz általában a formája, ha kifújja a szél. Mert ha feszes lesz a keresztvarrat, akkor két öble lesz a vitorlának, ami azon túl, hogy egy aerodinamikai katasztrófa, még iszonyú hülyén is néz ki, ha meg túl bőre szabom, akkor meg akkora hasa lesz a vitorlának, hogy nem fog rendesen kreuzolni. Végülis azt eszeltem ki, hogy a vitorla súlyával modellezem a szelet, vízszintesre állítva addig húzogattam a (rajzon szürke) háromszög csücskeit, amíg a korábbi belépőél annyira lett hasas, amennyire szükségesnek ítéltem az új helyén. Ehhez hozzáillesztettem a lebuktatott felső részt(rajzon sárga) és addig cincáltam, amíg törésmentes lett a hasa a munkadarabnak. Ceruzával összejelöltem, majd szétszedve összeszabtam. Az alsó csücsökbe kell majd egy darabot betoldani és remélem jó lesz. Persze ha szépen sikerül megvarrni. Ha meg valaki megkérdezi, hogy miért futnak ilyen furcsán a varratok, megmondom, hogy ez a NORTH legújabb quadroradiál szabástechnikája. Merthogy a világmárka logója persze ott marad az alsó csücsökben. Estére kétoldalassal összeragasztottam a keresztvarratot, nem igazán akarja jól megfogni, vagy sokat tapogattam a vásznat, vagy már öreg volt a Tesa kétoldalas ragasztóm, vagy mindkettő, holnap megpróbálok valahonnan szerezni egy vasalót és rávasalok, az remélem javít a ragasztás minőségén, mert az meg se fordul a fejemben, hogy csak úgy nekivágjak a vakvilágba összevarrni fércelő ragasztás nélkül. Így se lesz könnyű áterőltetni a varrógépen.
