Időjárásváltozás van. Borús volt az idő egész nap és erre fogom, hogy valami rettenetes lustaság vett rajtunk erőt, csak heverészni volt kedvünk. Na azért, rájőve, hogy a vajat elfelejtettük tegnap, azért kibicikliztünk a Tescoba és vettünk vajat. Ez volt a délelőtti program. Délután ahogy mondtam nem volt kedvem felkelni se a szofáról. Aztán mégiscsak erőt vettem magamon és kiagyaltam hogy fogom felerősíteni a farlámpát az antennaárboccal egyetemben. Neki is láttam szabni, hegeszteni a rozsdamentes anyagot. Hát egy kéjmámor a hegesztés az új hegesztőmaszkkal! Csak úgy odanézek és látok, előtte, közben és utána. Nagy marhaság volt, hogy spórolás okán nem szántam rá magam előbb a vásárlásra. Rengeteget könnyített volna az évek során. A vastag anyagoknál kisebb a gond, ott van idő ívet fogni, de vékonyka lemezeknél amire ránéz az ember a normál pajzson keresztül, már ki is lyukadt, vagy leolvadt az anyag, vagy a másik eset, hogy teljesen rossz helyre ment a varrat. A saválló anyag hegesztésekor meg különösen hajlamos az elektróda "ragadni", de ha látom a végét mikor ívet fogok, ennek sokkal kisebb az esélye, mert biztosabban vezetem a pálcát. Érdekes volt, hogy amíg kicsit meg nem szoktam az új technikát, mindig nyúlkáltam (volna) a pajzs után, mert egyszerűen nem tudtam a bal kezemmel mit kezdeni. Lefényképeztem a helyére került, motorozáskor előírt, 225 fokban fehér fénnyel világító árboclámpát. Ez a tegnapelőtti éjszakai képen a középső fénypont.
Már csak három kiskacsa van :-((