Megint sikerült lenullázni a bukszát. A Marina bolt küldött egy hírlevelet, hogy 5000 forint kedvezményt ad a raktáron lévő készleteiből 20000 Ft vásárlás után. A hajó vizsgáztatásához mindenféleképpen szükségem van legalább hat darab mentőmellényre, ennél kevesebb személyre nevetséges lenne Amapolát vizsgáztatni (mindenkinek kell legyen egyéni mentőeszköze a hajón), szóval körülnéztem a webshopjukban és megállapítottam, hogy most, ezt az ötezres kedvezményt igénybevéve kell megvegyem a mellényeket. Ráadásul mélyen kellett a zsebembe nyúljak, mert a nyugateurópai zsilipekben kötelező a manőverező személyzet részére a mentőmellény viselése. Namármost mozogni, kötelet kezelni a szokásos, legalább 100-150N felhajtóerejű zárthabos mellényekben lehetetlen. Megoldás.... felfujódós kell legyen a hatból legalább kettő, az meg nem két fillér. Ma tehát megtankoltam a nagyjából porszáraz tankkal immáron a parti betonon ácsorgó öreg VW-t (már kezdődött a pénzszórás több mint 10 rongy), és megindultunk a boltba. Régen jártam náluk, még a Cserhát utcában voltak, az közel volt, a Hernádban laktunk akkoriban, azóta ők a Bécsi útra, mi meg Csepelre Amapolára költöztünk. Ha be kell autóznom a városba, már minden bajom van, azzal nyugtatgatom magam, meg a mellettem ülő "J"-t, hogy fogjuk fel "városnézésnek" a dolgot. (komolyan fontolgattam a BKV-val való utazást takarékossági okokból, de hogy néznék ki a villamoson 6db mentőmellényben?) No odanavigáltunk, nédda ki van a  boltban, a Kövendi Dénes!  Úgy bő 30 éve klubtársak voltunk a siófoki Vízügyben. Én rögtön megismertem, bár ő se az az acélos ifjú már, de egyrészt tudtam, hogy az övé a bolt, másrészt meg találkoztunk már bótsón, de biztos voltam benne, hogy ő nem ismer fel, mert érdekes mód  felettem se múltak el nyom nélkül az évek, meg pár éve szakállal álcázom a tokámat. De legnagyobb meglepetésemre, miután ráköszöntem és magabiztosan rákérdeztem, hogy ő tuti nem tudja ki vagyok, "dehogynem, a Vili az Amapoláról"! Lesett az állam, de felvilágosított (magamtól is rájöhettem volna), hogy olvasssa ezt a blogot, szóval "képben van" velem kapcsolatban. Na nekiálltunk beszélgetni, meg mellékesen mentőmellényezni. Nos hogy mondjam, nem szeretek ismeretségre hivatkozva senkit lelejmolni, különösen, hogy 30 évvel ezelőtti az ismeretség. Utálom, amikor évtizedekkel ezelőtti cimborák feltünnek arcukon barátságos vigyorral, mindíg rá szoktam kérdezni, milyen multilevel marketing cég alkalmazásában jutott eszükbe örök és megbonthatatlan (de nem évtizedekre szüneteltethetetlen) barátságunk. Szóval nem akartam "D"-től mást, mint a 20000 utáni 5000 árengedményt, esetleg... ha kétszer húsz lenne, akkor ha lehetne kétszer öt? De "D" igazán rendes volt, mert ismételten bebizonyosodott, hogy ez az eszement Amapolaprojekt újabb emberben kelt segítő érzelmeket. Szóval nagyon baráti áron hoztam el 2db gázos és 4db Polifoam habos mentőmellényt. Ezen felindulva hazafelé vettünk egy 25 méteres ledes fényfüzért, mert "J" hetek óta rágja a fülem, hogy Karácsonyra csináljunk már valami szép fénydekorációt a hajóra, na ezzel kifújt a pénz, mondjuk kajánk van elég a hajón, csak kihúzzuk a következő havi nyugdíjig. Felelőtlen öregek! ("J"-nek már mondtam, hogy szép mentőmellényt kapott karácsonyra.)