Néhány tanács, trükk azoknak, akik egyedül húzkodnak be kábeleket, vezetékeket ahogy én is tegnap, tegnapelőtt. A fő gond az, hogy nem tud az ember mindkét végén lenni a védőcsőnek, nyomvonalnak, és egyszerre húzni az egyik végén, a másikon meg igazgatni, gubancolni. Én azt csinálom, hogy egy gumikötelet (amiből a csomagrögzítő "pókot" is csinálják) kötök a kábelnek a húzott végére, jól megfeszítem, majd átmegyek az "eresztővégre" és igazgatom. Ha elfogyott a húzás, megismétlem a dolgot ahányszor kell. Minden védőcsőbe, vezetékcsatornába amíg még üres behúzok egy spárgát, vezetéket, mellyel aztán a későbbi drótokat berángatom, de ezt az első szálat minden esetben visszahúzom, tehát örökre bent marad, további vezetékek behúzásához. Ha már sok kábel, vezeték van a csőben és kezd nehéz lenni újabbat behúzni nagyon hasznos a csőbe csorgatni előtte egy adag mosogatószert. Ez a "vezetékillatosító" kevésbbé kellemetlen, mintha olajat, vagy zsírt használna az ember és ugyanolyan hatásos. A behúzószálat a behúzandó vezetékkel korábban mindíg szigetelőszalaggal erősítettem össze. Ezzel csak az a gond, hogy amikor már szét kell választani a kettőt, elég körülményes széttépni, lefaragni. Tegnap erre a célra a TESA maszkolószalagot használtam, majdnem ugyanolyan jól tart, de egy rántással letéphető a korábbi húzásiránnyal ellentétes irányban, ha már nem kell.
Megpróbáltam rendet csinálni a térképasztalon. iszonyatos volt a kupleráj arrafelé, most egy doboznyi cuccot előre vittem a fuxba, (na ott van még orbitális rendetlenség, az lesz a következő, amin úrrá kell lennem) egy csomó más dolog meg elkerült egyéb, de még nem a végleges helyére és volt aminek nem kegyelmeztem és kidobtam, na erre nagy az esély, hogy előbb-utóbb kellenének, persze csak akkor, ha már a kukát is kiűrítettem. A fő ok az volt, az esztétikai szempontokon túl, hogy a térképasztal a mindenkori labor/műszerész munkahely, és kicsit kell ott dolgozzam. kaptam a földgolyó túlfeléről Ausztráliából "P"-től egy gázszivárgás riasztót, ami nála bizonytalanul működött, egészen pontosan hamis riasztásokat adott, most megpróbálom megjavítani. Ha sikerül, nem kell vennem egy újat, ami elég drága, de semmiféleképpen se akarom a gáztűzhelyt tartósan enélkül a biztonsági berendezés nélkül használni. Kaptam még tőle egy másik készüléket is, de erről meg hiányzik az érzékelő fej, aminek a pótlására kisebb az esélyem, mert fogalmam sincs milyen rendszer szerint működik, kellene hozzá valami kapcsolási rajz.
A hajó mellett álló undorító kanadai nyárfa mely tavasszal másfél hónapon át kedveskedik nekem hulló "hópelyheivel" lehetetlenné téve mindenféle festést, lakkozást, most kifogyhatatlannak tünő leveleivel borít avarszőnyeget a hajóra nap mint nap. Ma is söpréssel kezdtem, ami nem volt túl nehéz, lévén napsütéses száraz idő a hosszú esős napok után, de amikor ugyanezt szakadó esőben kell tennem, azt utálom, ahogy ezt a randa fát is.
A legfontosabb viszont, hogy kész a nyomda a könyvekkel..jpg)
.jpg)
Elhoztam 200 számozott példányt, felcipeltem a hajóra (aranyos "F"ék minden kérés nélkül segítettek, így nem kellett hússzor megmásznom a könyvcsomagokkal a létrát) tetemes súly, egy könyv 692 oldal, plusz képek, több mint egy kiló lehet. Kiválogattam és megcimkéztem azokat a számozott példányokat, amiket a lelkes olvasók, kértek, bár még a másodikból is van ilyen félrerakott példány, de hátha még értük jön a gazdájuk, az év végéig mindenféleképpen őrzöm, de ha elfogy a többi és jön vevő, azok is eladók. Érdekesek azért az emberek, könnyedén megtalálható vagyok a könyveimmel a neten, de egy csapat üzent a fordítóval, hogy rakjam már félre azokat a sorszámokat nekik, amiket az elsőből vittek a másodikból, meg a harmadikból, de fogalmam sincs melyikeket, én ezeket nem regisztrálom, csak külön kérésre, ráadásul a második kötet fele már elfogyott hálistennek. A lényeg, hogy akár holnap reggeltől lehet jönni a könyvekért, egészen dec. 19-ig.
