Rettenetes ez a pocsék idő. Hideg nincs, de napok óta szinte egyfolytában esik az eső. Legutoljára vasárnap délelőtt sütött a nap. Kihasználtam a jó időt, meg azt, hogy vagy egy méterrel lejjebb engedték a Duna vízszintjét, Amapola ül a kieljén mintha bebetonozták volna, a víz a parttól méterekre visszahúzódott, gumicsizmát rántottam és vasvillával kiszórtam a partra a korábban a part mentén úszkáló, most a fenéken heverő  uszadékot, főleg levágott nádat, amit sajnos a szembepart derék lakói, miután levágtak, otthagytak a jégen, tudva, hogy az uralkodó szélirány úgyis átsodorja a mi oldalunkra, ezzel a gond számukra levan róla. Kiemeltem a sárga szerelőbóját a Dunából láncostul, horgonyostul, mert elsodródott a biztonságosnak vélt horgonya ellenére. Erre volt kötve a Tequila hajó, de a nagy őszi viharok rángatásának nem tudott ellenállni a fisherman horgony (http://www.blueoceantackle.com/kedge_fisherman's_anchor.htm). Mondjuk nem ekkora mint a képen látszik, de gyanítom az iszapba besüllyedhetett a keresztvasa, így lapjával feküdt a fenéken, a kapák nem tudták beásni magukat. Fogok csinálni egy sokkal hosszabb keresztvasat a szárába. Szóval csónakba rángattam a horgonyt, egyelőre Amapolához meg a stéghez kötöttem a vitorlást. Ez a sárga műanyag bója amúgy Amapola tartozéka, a horgony kibóljázására szolgál. Az E-től kapott  Fokás lamezbójára rákentem még egy réteg sárga festéket, ezzel fogom immáron remélhetően végleges helyére lerakni a horgonyt. Na amint végeztem, már elkezdett csepegni az eső, azóta is esik, nem is tudom rendesen meg tudott e száradni a festék. Hogy ne csak odakint legyen vizes minden, vasárnap már éjszakára lefeküdve valami csepegés hang ütötte meg a fülemet. Miután kint esett és a víz is hullámzott, elsőre elhessegetem a gondolatot, hogy ez valami rendellenesség lehet, csapkodja a vizet a szél a hajó oldalához, az csilingel, a tetőről csepeg a deckre, ilyenekkel nyugtatgattam magam, de csak nem tetszett a dolog, hogy úgy 20 másodpercenként egy jellegzetes hang, mint amikor egy csepp határozottan lecseppen egy vödör vízbe. Kibújok az ágyból és rosszat sejtve felemelem a padlódeszkát,  bevilágítok a szalon első bordarekeszébe a bilgébe  és sajnos  az van amitől féltem, félig van vízzel.

Pucérra vetkőzve a hőségben a kályha mellett térdelve vödröztem a vizet a mosogatóba, majd amikor a vödör már nem merült, szivattyúztam vödörbe egy strandvizipuskával, végül szivacsoltam, mindezt nagyrészt fejjel lefelé, időnként megégetve magam a forró kályha oldalán, ez egy bő egy órás program volt. Aztán zuhany és nehéz elalvás, vajh hol megy be a víz a hajófenékbe? Ellenőriztem a gépházat, porszáraz, tehát a tönkcső tömszelencéjén át nem jött be víz. A legrosszabb lehetőség, a fenékre felült hajótest valahogy megfeszült és megnyílt valahol a hegesztés, de ennek kicsi a valószínűsége, egyrészt jól lett megcsinálva a hajó, másrészt akkor talán nem csak egy rekeszben lenne víz. Másik lehetőség, valamelyik édesvíztank lukadt ki, ez is nagy baj lenne, mert kiszedni és meghegeszteni csak a bútorozás bontásával lehetne, rágondolni is rossz. Harmadik lehetőség, a zuhany fenéktankja határos ezzel a rekesszel, a válaszfal lékesedett és átfolyik a zuhanyozás után, kiszivattyúzás előtt a víz, de akkor kiszivattyúzáskor ennek is ki kéne ürülni, mert a víz nemcsak odafelé, hanem visszafelé is átfolyna, a víz tudja a közlekedő edények törvényét, szóval ez elvethető... bár néha történnek csodák. Negyedik lehetőség, magamban abban maradok, hogy ez a legvalószínűbb, valahogy a zuhanyállás padlója vesztette el a vízzáró képességét és szépen lecsorog a fürdővíz egy csekély része a fenékbe, ki tudja mióta gyűlik már, tán van egy éve is, hogy utoljára lekukkantottam oda. Szóval ilyen problémával gyötrődve alszom el vasárnap éjjel.  Két napig szívom, szivacsolom a minduntalan újragyűlő, az édesvíztankok alól utánafolyó vizet, mire ma reggelre nagyjából elfogy. Ez mindenesetre megynugtató abból a szempontból, hogy akkor biztos nem a hajótest ereszt. Az a tervem, hogy kiszárítom a rekeszt és szakaszosan vízpróbázom a head padlóját, hogy megtaláljam a feltételezett tömítetlenséget. Ezen agyalok ma reggel is borotválkozás közben, mikoris halk csöppenést hallok! Már olyan vagyok mint a huszárló ha trombitálnak, hegyezem a süket és kevésbé süket fülemet, még egy csöpp! Mi a fene lehet, üres a bilge, üres a szennyvízgyűjtő rekesz  a head padlója alatt! Gyanakodva kinyitom a mosdókagyló alatti szekrényajtót, elsőre semmi gyanús nem látszik, de "csepp" hangzik, hangosabban mint eddig. Leguggolok és betapogatok a szekrény fenekére ÁLL BENNE A VÍZ!! Innen már egyszerű, van a zuhanygégecső, ami egy speciális Grohe csaptelep tartozéka, kézmosáskor mint egy hagyományos vízcsap kiáll a mosdókagyló csaptelepből, zuhanyozáskor meg kihúzható belőle és egy gégecsövön adja a vizet a zuhanyfejhez. Ez a gégecső vagy kilyukadt, eltört tőben, vagy a csaptelephez való csatlakozásnál vesztette el a víztömörségét, ha kiszárad a környezet bemászok a szekrénybe (csak így leírva egyszerű) és felderítem. Hogy hogy jutok alkatrészhez a javításhoz na az még a nagy kérdés. Hogy is szól a mondás? "Cruising is maintenance on exotic places". Hát mondjuk talán nem olyan egzotikus helyen lakunk, ráadásul mégcsak nem is túrázunk, de kifogtam a szerelést, ami sajnos úgy tűnik hajón elkerülhetetlen. Habár... ma beszéltem E-vel telefonon, ők házban laknak, a sok esőtől beáztak ők is, csak ők a tető felől, szóval a víz az úr.