A hajó útra kész. De közbeszólt az időjárás. Nézve a prognózist (Eumet.hu) semmi kedvem nem volt zuhogó esőben, netán szélviharban, jégesőben bukósisakban hajózni, kivárom a végét az időnek. Tegnap reggel még kicsit a nap is kisütött, el is gondolkodtam rajta, hogy nem vagyok e túl beszari és szabad e ennyire hinnem az Aigner Szilárdnak, aztán leszakadt az ég, több lépcsőben zuhogó eső tört ránk. Semmi nem sürget, más dolog ha út közben kivédhetetlenül tör rá a hajósra a zegernye, akkor el kell viselni a kellemetlenségeket, túl kell élni, ki kell védeni az esetleges veszélyeket, de beleindulni a rossz időbe ha nem muszáj simán hülyeség.
Nagyon régen a Balatonon nyírom a telken a füvet, hajlonganak a fák, volt olyan jó 8-as idő. A szomszédom odaszól:
-Te itt?? Az igazi vitorlázók most vannak kint a vízen!
-Tévedsz barátom, most a hülyék vannak kint. Az "igazi " vitorlázók most kérik ki a második kör félszáraz vörösbort a kocsmában, a hajójuk meg leponyvázva a kikötőben.
Miután mindent elpakoltam és kimenni sincs kedvem a fedél alól, írok+olvasok. Mai ajánlatom:
http://hafr.blog.hu/2014/07/29/hogyan_verheto_a_fidesz#comment-form
22:36 Vasárnap amikor a lányommal kicsit kimentünk vitorlázni, induláskor váratlan vendég ugrott be harmadiknak a Mákvirágba.
Most kaptam meg K-tól a képeket amiket a telefonjával csinált. Itt a "leghősiesebb". C nem volt túl nyugodt, panaszosan nyávogva kereste a partot, sokáig nem tett le róla, hogy esetleg valami alagutat talál a fenékben ami a partra vezet, de aztán beletörődött, hogy "navigare necesse est" és lekuporodva békésen elaludt, csak a part közelében élénkült fel, mindenesetre kikötéskor előbb volt kint a hajóból mint a kötél.