Megint volt egy nagy eső. Minden napra jut legalább egy, de gyakran több is. Kicsit megnehezíti a rendezkedést, de nem okoz azért gondot. Viszont alábecsültem ezt a hajórendezés feladatot. Miután az "egylaki" hajóéletmódból kétlaki hajó-ház életmód lett, meg kell osztani a holmikat. Ráadásul a hosszas háztuningolás rengeteg szerszám, anyag partra hurcolását igényelte, mindeközben valami iszonyatos rendetlenség maradt a fuxban a hajó raktár/műhelyben. Most ott mindennek a helyére kell kerülni, de csak annak amit a hajózás szempontjából fontosnak ítélek, a többi marad a parton, vagy megy ki oda. Ehhez minden tárgyat egyenként kritikusan kell szemügyre venni. Partra került a két árboc is, egyelőre nincs szó a hajó felvitorlázásáról, így csak felesleges teher lenne ha végre elindulunk.
De ez még várat magára, vendégeket várok, meg egy hatalmas villanyszámlát. Amióta itt vagyunk, azaz 10 hónapja, most volt először a mérőleolvasó, nem szeretném ha nem lennénk itt a számla érkeztekor, mert esetleg kikapcsolják a villanyt amire visszatérünk. Tegnap pakolok odalent a fuxban, amikor hirtelen elegem lett az egészből, a pokoli hőségből odalent és az utálatos takarításból, kimásztam, kellemes kis szél lengedezett letettük a Mákvirágot és elmentem vitorlázni. Sajnos amire összeraktam a dinghit a szél is lecsendesedett, de így is felüdülés volt. Ma megint vitorlázgattam és az élet dolgairól elmélkedtem, gyönyörködtem a vízben, a tájban és csak hagytam hogy múljon az idő. Szóval pihenőnapot tartottam, merthogy ma van az utolsó hatossal kezdődő szülinapom.
